Az AI-os érdemjegyadás már bárkinek elérhető, de még nem megbízható

Az AI-os érdemjegyadás már nem drága, szakosodott eszköz. A Pearson 1998 óta fejleszt ilyen rendszert, és állítása szerint eddig 39 millió választ pontozott, esszéket, rövid válaszokat és egyenleteket egyaránt. A korábban megfizethetetlen technológia most az általános AI-nak köszönhetően bárki számára elérhető. (The Conversation AI)

Az egyetemek ezért óvatosan lépnek. A Deakin University tiltja, hogy a tanárok egyetemi adatokat, köztük a hallgatói beadandókat, nyilvánosan elérhető AI-ba töltsenek fel, adatvédelmi okokból. A Melbourne-i Egyetem engedi, hogy a tanárok jóváhagyott AI-kat használjanak a munka értékelésére, de azt kizárja, hogy kizárólag az AI döntsön a jegyről.

Mit mutat a kutatás?

A Melbourne-i és a Cardiff-i Egyetem augusztusban közölt tanulmánya 50 alapképzéses biológiai esszét vizsgált. A kutatók szerint a ChatGPT átfedést mutatott az emberi összpontszámokkal, de nem lehet rá támaszkodni a jegyek megállapításában és indoklásában. Az egyes értékelési szempontoknál, például a tartalom megfelelőségénél vagy a bizonyítékok elégségességénél, különösen gyengén teljesített. Átlagosan magasabb jegyeket adott, mint az emberi javítók.

Kapcsolatok és visszajelzés

A szerző saját kutatása szerint az AI-javítás távolságot teremthet a hallgatók és az oktatók között, mert a diákok először az AI-tól kérnek visszajelzést, nem a tutortól. Egy tanár megjegyzése azt mutatja a hallgatónak, hogy a tanulása számít. Ha pedig 40 dolgozatban ugyanaz a félreértés jelenik meg, az ember láthatja, hogy a tanítással van baj. Az AI-javítás ezt a lehetőséget is elveszítheti.

A jegyek kérdése

Az AI-ra adott válaszként az ausztrál egyetemek most sok energiát fektetnek a számonkérés átalakításába, de a javítással és a végső jegyekkel kevesen foglalkoznak. A numerikus jegyek ellen régóta hangzanak el kritikák, mert a „célértékelés” elnyomhatja az önálló gondolkodást, és felesleges versengést szülhet. A New South Wales-i Egyetem néhány tárgyban kipróbálta a számszerű jegyek eltörlését: a tanárok azt értékelik, hogy a hallgató megfelel-e a meghatározott kimeneteleknek. Az egyetem szerint ez a tanulásra helyezi a hangsúlyt.

A szerző szerint a kérdés nem az, hogy technológia vagy technológia nélkül. Fontosabb, hogy olyan értékelési rendszert építsünk, amely közelebb hozza egymáshoz a diákokat és a tanárokat. A hallgatók érdemi visszajelzést akarnak, nem technikai pipálást. Az aggodalom a New South Wales-i Egyetem kísérletéig nyúlik vissza, ahol a számszerű jegyek eltörlése a tanulásra helyezte a hangsúlyt.