EU AI Act: magyar határidő-naptár

Mi változott a Digital Omnibusszal?

A módosítás hivatalos magyar neve „a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag”, a száma (EU) 2026/1744. A rendelet kelte 2026. július 8., az EU Hivatalos Lapjában 2026. július 24-én jelent meg, és 2026. július 27-én lépett hatályba. (Magát az AI Actet a magyar jogi szóhasználat MI rendeletként említi.)

A két legfontosabb változás: a III. melléklet szerinti önálló magas kockázatú rendszerek határideje 2026. augusztus 2-ről 2027. december 2-re, a termékbe ágyazott (I. melléklet) rendszereké 2027. augusztus 2-ről 2028. augusztus 2-re tolódott. Az 50. cikk átláthatósági kötelezettségeit (chatbot-jelzés, AI-tartalom jelölése) viszont nem tolta el: azok 2026. augusztus 2-án váltak alkalmazandóvá.

Egy pontot érdemes külön kiemelni, mert könnyű félreérteni: a december 2-i dátum nem általános türelmi idő. A rendelet (38) preambulumbekezdése négyhónapos átmenetet ad, de kifejezetten csak azoknak a szolgáltatóknak, akik a rendszerüket 2026. augusztus 2. előtt hozták forgalomba, és csak az 50. cikk (2) bekezdésére, vagyis a szintetikus tartalom géppel olvasható jelölésére. Aki azóta indított generatív szolgáltatást, annál a kötelezettség augusztus 2. óta él, türelmi idő nélkül.

Kit mikor érint Magyarországon?

A legtöbb magyar vállalkozást először a 2026. augusztus 2. óta élő átláthatósági kör érinti: aki ügyfélszolgálati chatbotot üzemeltet, annak jeleznie kell, hogy a felhasználó géppel kommunikál; aki AI-generált képet, hangot vagy videót tesz közzé, annak azt jelölnie kell. Ha viszont a rendszered már 2026. augusztus 2. előtt is a piacon volt, a géppel olvasható jelölésre 2026. december 2-ig kapsz haladékot — de csak arra, és csak akkor. A magas kockázatú kategória (HR-szűrő rendszerek, hitelbírálat, oktatási értékelés) megfelelési határideje a halasztás után 2027. december 2.

Külön figyelmet érdemel a 2026. december 2-től élő új tilalom: ettől a naptól tilos azonosítható személyről valósághű, szexuális tartalmú képet, videót vagy hanganyagot generálni vagy manipulálni az érintett kifejezett hozzájárulása nélkül. Ez nem megfelelési feladat, hanem tiltás — a legsúlyosabb kategória, ugyanaz, ahová a social scoring és a manipulatív rendszerek tartoznak.

Ki tartatja be Magyarországon?

A hazai piacfelügyeletet az MI Piacfelügyeleti Hatóság látja el, amely az (EU) 2024/1689 rendelet mellett a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) kormányrendelet alapján jár el. Panaszt és közérdekű bejelentést a hatóság bejelentő felületén keresztül, illetve a [email protected] címen lehet tenni.

Egy részletet érdemes kiemelni, mert a hatóság elhelyezkedését mutatja: a testület nem önálló államigazgatási szerv, hanem a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egysége. Ennek gyakorlati következménye, hogy a rá vonatkozó, kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat nem ő maga, hanem a minisztérium teszi közzé.

Szolgáltató vagy alkalmazó: ezen múlik, kit mi terhel

A hatóság tájékoztatója szerint az első eldöntendő kérdés, hogy a cég szolgáltatónak (aki MI-rendszert fejleszt vagy fejleszttet, és saját neve alatt hozza forgalomba) vagy alkalmazónak (aki kész rendszert használ a szakmai tevékenységében) minősül. A magyar cégek túlnyomó része az utóbbi. A kötelezettségek eszerint oszlanak meg: a chatbot-jelzés és a generált tartalom géppel olvasható jelölése a szolgáltatóé, az érzelemfelismerő rendszerről szóló előzetes tájékoztatás és a deepfake megjelölése viszont az alkalmazóé.

Van egy eset, amiről a legtöbb cég nem tud: az alkalmazóból szolgáltató lehet. A hatóság szerint ez különösen akkor merül fel, ha a vállalkozás a már forgalomban lévő rendszert saját neve vagy védjegye alatt üzemelteti, jelentősen módosítja, vagy az eredetitől eltérő célra használja. Egy saját márkanév alatt futtatott ügyfélszolgálati chatbot tehát a cég saját tájékoztatási kötelezettségét keletkeztetheti.

Mekkora bírság jár érte?

A rendelet 99. cikke sávokat állít fel, és mindegyiknél két számot ad meg: egy fix összeget és az árbevétel egy százalékát. Ez a legfélreérthetőbb pontja az egésznek, ezért érdemes egy mondatban kimondani: főszabály szerint a magasabbik az irányadó — tehát egy nagy cégnél a százalék dönt, a fix összeg csak alsó korlát.

Kis cégnél a szabály megfordul. A 99. cikk (6) bekezdése szerint kkv-nál és induló innovatív vállalkozásnál a fix összeg és a százalék közül mindig az alacsonyabbat kell figyelembe venni. A Digital Omnibus ezt új (6a) bekezdésként kiterjesztette a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is, és a 99. cikk (1) bekezdésébe beírta, hogy a szankció lehet figyelmeztetés vagy más, nem pénzbeli intézkedés is, továbbá hogy a tagállamnak tekintettel kell lennie e cégek gazdasági életképességére. A sávok összegét viszont a módosítás nem érintette.

Két korlátot érdemes kimondani. Egyrészt ezek uniós felső határok: a konkrét szankciórendszert és eljárást a tagállam állapítja meg — Magyarországon a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) kormányrendelet keretében —, és ezt a lap nem részletezi. Másrészt a 101. cikk szerinti modell-bírság kilóg a sorból: azt a Bizottság szabja ki közvetlenül, nem a hazai hatóság.

Források

• (EU) 2024/1689 rendelet (AI Act) — EUR-Lex
• (EU) 2026/1744 rendelet (Digital Omnibus on AI) — EUR-Lex — a módosítás végleges szövege; kihirdetve 2026. július 24., hatályos 2026. július 27. óta
• A Tanács és a Parlament megállapodása az egyszerűsítésről — Consilium sajtóközlemény (2026. május 7.) — a politikai megállapodás; a végleges, kihirdetett szöveg a fenti (EU) 2026/1744
• Az EU AI-szabályozási kerete — Európai Bizottság
• MI Piacfelügyeleti Hatóság — MI Átláthatóság — a hazai végrehajtó hatóság tájékoztatója, jogszabályi háttérrel és bejelentő felülettel

Ez az oldal tájékoztató jellegű összefoglaló, nem jogi tanácsadás. A kapcsolódó híreinket a szabályozás rovatban találod.