Az AI-túladagolás miatt szándékosan nehezítik a toborzók az álláspályázást
Andrew Stockwell, a Vendr HR-vezetője szerint egy-egy álláshirdetésre ma már naponta több száz, akár ezer mesterséges intelligencia által generált pályázat érkezik, ami miatt a toborzók szándékosan nehezítik a jelentkezést.
A jelenség mögött az AI térnyerése áll: a technológia másodpercek alatt képes testreszabott önéletrajzokat és motivációs leveleket generálni, míg böngészőbővítmények és a LinkedIn „Easy Apply” funkciója egyetlen kattintással elküldi a pályázatokat. Ophir Samson, a Greenhouse platform vezetője szerint ez a folyamat mindenki számára „szar élményt” okoz: a jó jelöltek nem tudnak kitűnni, míg a nem megfelelőek átcsúsznak a rostán. A toborzók órákat töltenek azzal, hogy szűrőkkel próbálják kiszűrni a valóban érdemi pályázatokat. (Wired)
Az álláspiaci adatok megfordulása
A trend megfordult: míg korábban a cégek arra törekedtek, hogy minél könnyebb legyen a jelentkezés, most visszavezetnék a súrlódást. Ez a megközelítés ellentmond a korábbi évek törekvéseinek, amikor a munkaerőhiány miatt igyekeztek minél több jelöltet bevonzani. Jane Curran, a JLL ingatlanvállalat vezetője szerint három éve még könnyű volt állást találni, ma már „a poláris ellentéte” a helyzet. Az álláshirdetések száma 2022 márciusában érte el csúcsát 12,3 millióval, majd két év alatt csökkent, és 2024 közepétől nagyjából 7 millió körül mozog.
Automatizált jelentkezések és platformi korlátozások
Az AI, különösen a ChatGPT 2022 végi megjelenése óta, lehetővé teszi a jelölteknek, hogy szinte azonnal frissítsék önéletrajzukat és új állásokat találjanak. Olyan cégek, mint a JobAssist, Sonara és a Ladder’s Apply4Me, akár „tízszer annyi jelentkezést” is vállalnak kevesebb erőfeszítéssel. A LinkedIn platformján a jelentkezések száma 46 százalékkal nőtt 2020 februárjához képest, a ChatGPT megjelenése óta pedig 22 százalékkal. A platform ezért korlátozásokat vezet be az automatizált és alacsony minőségű pályázatok kiszűrésére.
A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan panaszkodnak, nem találnak jó munkaerőt, miközben mások nem találnak állást. Tessa White, aki két évtizedes HR-es tapasztalattal rendelkezik, úgy véli, a jelenlegi helyzet a sebesség és a könnyedség hajszolásának eredménye, ami feláldozza a minőséget. Bár bizonyos területeken, mint a szakmunkák, továbbra is munkaerőhiány van, a szellemi munkakörökben a cégek rengeteg, de nem feltétlenül releváns pályázatot kapnak. Sok toborzó maga is AI-eszközöket használ, például első körös interjúk lebonyolítására, hogy kiszűrje a komolytalan jelentkezőket.
Curran szerint egyes cégek „ütköző kérdésekkel” vagy korai készségtesztekkel szűkíthetik a jelentkezők körét. White azonban szkeptikus, szerinte a jelenlegi, „elavult” folyamatok, még az AI-alapú rendszerekkel sem képesek pontosan megítélni az emberi potenciált. „A toborzás és az, ahogyan csináljuk, alapos átalakításra szorul” – mondja White, bár ő sem tudja a pontos válaszokat.