Kína elutasította Dario Amodei mesterséges intelligencia-fejlesztési lassítási javaslatát

A pekingi válasz gyors volt Amodei blogbejegyzésére. A kínai állami Global Times szerkesztőségi cikket közölt „Kína AI célba vétele: az amerikai „tech jobboldal” a hidegháborús játszma részeként” címmel. A cikk szerint Amodei a chipkorlátozások és a kínai AI-cégek célba vételével próbálja megőrizni az amerikai technológiai fölényt. Szeptember 11-én Guo Jiakun külügyminisztériumi szóvivő is „félelemkeltésnek, konfrontációnak és aljas versenynek” nevezte Amodei felvetését, amely aláásná a globális AI-irányítást. (Rest of World)

Pekingi reakció és diplomáciai álláspont

Kína ugyanakkor saját, egyre kiterjedtebb definíciót ad az AI-biztonságnak. A nemzeti kiberbiztonsági szabványtestület által kiadott Safety Governance Framework harmadik kiadása figyelmeztet arra, hogy az AI képes lehet autonóm módon tanulni, optimalizálni magát és „rekurzív önfejlesztésen” menni keresztül, olyan sebességgel vagy irányban, amely meghaladja az emberi elvárásokat és ellenőrzést. Ez a fajta aggodalom visszhangozza a volt Anthropic-kutató, Jacob Coxon által korábban felvetett disztópikus forgatókönyveket.

Kínai AI-cégek és szakértői vélemények

Zilan Qian, a GovAI kutatója szerint az Egyesült Államok és Kína nem látja alapvetően eltérően az AI-kockázatokat, de a különböző társadalmi-gazdasági feltételek és politikai intézmények miatt bizonyos kockázatok jobban láthatóvá válnak az egyik vagy másik országban. A kínai döntéshozók aggódnak az AI hatása miatt az információs ökoszisztémára, a chatbotokkal való romantikus kapcsolatok kialakulására, a munkaerőpiaci hatásokra és a kiberbűnözésre.

Bár az amerikai határvidéki laborokhoz képest Kínában kevesebb szó esik az olyan „határvidéki” AI-kockázatokról, mint az emberi kontroll elvesztése vagy az AI által végzett AI-kutatás, ezeket a kockázatokat egyre inkább elismerik a kínai laborok és a politikai dokumentumok. Chen Yixin nemzetbiztonsági miniszter is figyelmeztetett az olyan fejlett amerikai modellek, mint az Anthropic Mythos-a és az OpenAI GPT-5.5-Cyber-e által Kína kritikus információs infrastruktúrájára jelentett komoly kockázatokra.

Kína vezető AI-cégei nagyrészt hallgatnak Amodei javaslatával kapcsolatban. Tao He, a MiniMax Code AI-ügynökalkalmazásokat fejlesztő labor kutatás-fejlesztési vezetője azonban nem rejtette véka alá véleményét: „Miért mindig nektek kell meghatározni a játékot – és megváltoztatni a szabályokat?” – írta.

Liu Shengyu, a DeepSeek mérnöke egyenesen azt képzeli el, hogy egy maroknyi technológiai cég irányítja a világ legerősebb AI-jait, ami technológiai és társadalmi egyenlőtlenséghez vezet. Szerinte az Anthropic és az OpenAI nem tesznek eleget azért, hogy a fejlett AI olcsó és széles körben elérhető legyen.

A Huawei elnöke, Eric Xu szerint a vezető amerikai laborok olyan kockázatokkal szembesülhetnek, amelyeket a kínai fejlesztők még nem érzékelnek. Xu szerint a kínai fejlesztőknek inkább fel kellene gyorsítaniuk a tempót, hogy ők is érzékeljék az AI-fejlesztés kockázatait.