Két év haladékot kaptak a tárgyalók az autonóm fegyverek szabályaira
A genfi tárgyalásokon a résztvevők csak annyiban állapodtak meg, hogy elkezdik megvitatni a lehetőségeket, miközben a Vöröskereszt egy éven belüli kötelező szabályokat sürgetett.

Az ENSZ genfi tárgyalásán a résztvevő országok nem tudtak megegyezni az úgynevezett gyilkos robotok, vagyis az autonóm fegyverek szabályozásáról. A képviselők végül csak annyiban állapodtak meg, hogy „elkezdik megvitatni a lehetőségeket”, egy nagyrészt eredménytelen hét után — írja a The Verge, az NPR tudósítására hivatkozva.
A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság, a genfi egyezmények őre, a tárgyalások előtt sürgette, hogy egy éven belül jogilag kötelező érvényű szabályok szülessenek. Ezt a felhívást az ENSZ-főtitkár és XIV. Leó pápa is támogatta. A kompromisszum végül az lett, hogy az országoknak két évük van szabályozási javaslatok benyújtására. A konkrét szabályokról és azok végrehajtásáról folytatott egyeztetések ennél jóval tovább is elhúzódhatnak.
Az opcionális szabályok kérdése
A tervezetek között hely maradt olyan szabályoknak is, amelyek „opcionálisak” maradnának. Több humanitárius szervezet és egyes országok szerint viszont sürgősen kötelező érvényű szabályokra van szükség, mivel a félig autonóm fegyverek és drónok nagy számú civil áldozatért felelősek a konfliktusokban — többek között Ukrajnában, Gázában és Szudánban.
Ki akadályozta a megállapodást
Az NPR beszámolója szerint Oroszország, Izrael és az Egyesült Államok bizonyult a fő akadálynak. Az első napon Oroszország az üléshez tartozó napirendre emelt kifogást, ezzel késleltetve a munkát. Az Egyesült Államok később öt éves időszakot javasolt a nem kötelező, opcionális iránymutatások megvitatására.