ÉlőUtoljára: az iméntMa: 21
Modellek & LLMfrissítve: 20:16

Halasztják a gyilkos robotok szabályozását 2028-ig

Az ENSZ genfi tárgyalásain nem született megbízás a mesterséges intelligenciával vezérelt, emberi jóváhagyás nélkül célpontot támadó fegyverekre vonatkozó kötelező szabályozáshoz, a folytatás 2028-ig húzódik.

Halasztják a gyilkos robotok szabályozását 2028-ig
Fotó: Siavosh Hosseini / Unsplash
forrás: Politico Europe·AI Forradalom szerk.·
Megosztás

Az ENSZ Bizonyos Hagyományos Fegyverek Egyezményének 128 tagállama öt napot töltött Genfben, hogy megállapodjon egy kötelező erejű szabályrendszer kidolgozásáról az emberi jóváhagyás nélkül célpontokat kiválasztani és megtámadni képes fegyverekre. A tárgyalások szombaton mandátum nélkül értek véget – írja a POLITICO Europe.

A tagállamok végül abban állapodtak meg, hogy a következő két évben „nemzetközi eszközt” dolgoznak ki a halálos autonóm fegyverrendszerekre. Julien Thöni, a tárgyalásokat vezető svájci diplomata szerint ez a megállapodás a legtöbb, amit most el lehetett érni. Az NGO-k „csalódást keltőnek” nevezték az eredményt.

Oroszország vétózott, de nem egyedül

A döntéshez konszenzus kellett, Oroszország pedig az egész héten blokkolta a formális tárgyalásokat: nem engedte részt venni a megfigyelőket, köztük az Európai Uniót sem. Ezért az egyeztetések informális keretek között zajlottak. Egy névtelen brazil diplomata szerint azonban nem csak Oroszország állt az útjába: „Hibáztathatjuk Oroszországot, de nem ők az egyedüliek. Vannak, akik Oroszország mögé bújnak.” Két uniós diplomata szerint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán, Törökország és Izrael is ellenállt a kötelező erejű szabályozásnak.

A konszenzus keresése során Franciaország „hibrid dokumentumot” javasolt, amely kötelező és nem kötelező elemeket egyaránt tartalmaz. Németország a jogilag kötelező jegyzőkönyv helyett egy „nemzetközi eszköz” mellett érvelt. A konferencia utolsó óráiban a szabályozást sürgető országok, például Írország, Brazília, Belgium és Ausztria enyhítettek álláspontjukon, mert – a brazil diplomata szavaival – attól tartottak, hogy üres kézzel távoznak. Megelégedtek további tárgyalásokkal, a 2028-ra tervezett jogilag kötelező szerződés követelése nélkül.

Mi került a végső dokumentumba?

A POLITICO által látott végső döntés szerint a halálos autonóm fegyverrendszerekre vonatkozó eszközt a nemzetközi humanitárius jog keretében kell kidolgozni. Egy kormányközi szakértői csoport 2028-as ülésen számolna be a következtetéseiről az egyezmény tagállamainak. Mivel a határozat nem említ kötelező erejű eszközt, Rain Liivoja, az Ázsia-csendes-óceáni Jogi és Biztonsági Intézet igazgatója szerint „lehetséges – sőt valószínű –, hogy 2028 végéig nem lesz szerződés”.

A civil szervezetek szerint a konferencia nem érte el a várt eredményt. Verity Coyle, a Human Rights Watch fegyverzeti részlegének helyettes vezetője úgy fogalmazott: „Ez a kimenetel csalódást okoz. Nem hoz sürgős lépéseket az új szabályok elfogadásához, miközben a technológia rohamosan fejlődik.”

A Stop Killer Robots, több mint 300 szervezetet tömörítő globális koalíció szerint az ilyen rendszereket már tesztelték vagy be is vetették, többek között Ukrajnában és Gázában. Nicole van Rooijen, a koalíció ügyvezető igazgatója szerint „az autonóm fegyvertechnológia, köztük a célzási ciklusban használt AI, már a csatatéren van bevetve – a jogilag kötelező eszköz késleltetése civileket és az emberiséget veszélyezteti”. A koalíció szerint tehát a Genfben kitűzött 2028-as határidő a Nicole van Rooijen által említett csatatéri bevetések mellett is jelentős.

Forrás

Feldolgozott sajtóforrás·Politico Europe

Eredeti cikk megnyitása →

Ez a cikk a fenti sajtóforrás alapján készült AI-összefoglalóval.

tetszett a cikk? oszd meg →
Megosztás

Tetszik az oldal? Támogasd a fejlesztést

Az AI Forradalom egy automatizált pipeline: napi adatgyűjtés, LLM-feldolgozás és infrastruktúra fenntartása valódi költségekkel jár. Ha értékesnek találod a tömör, naprakész AI-összefoglalókat, egy kávé sokat segít.

☕ Támogatom