Halasztják a gyilkos robotok szabályozását 2028-ig
Az ENSZ genfi tárgyalásain nem született megbízás a mesterséges intelligenciával vezérelt, emberi jóváhagyás nélkül célpontot támadó fegyverekre vonatkozó kötelező szabályozáshoz, a folytatás 2028-ig húzódik.

Az ENSZ Bizonyos Hagyományos Fegyverek Egyezményének 128 tagállama öt napot töltött Genfben, hogy megállapodjon egy kötelező erejű szabályrendszer kidolgozásáról az emberi jóváhagyás nélkül célpontokat kiválasztani és megtámadni képes fegyverekre. A tárgyalások szombaton mandátum nélkül értek véget – írja a POLITICO Europe.
A tagállamok végül abban állapodtak meg, hogy a következő két évben „nemzetközi eszközt” dolgoznak ki a halálos autonóm fegyverrendszerekre. Julien Thöni, a tárgyalásokat vezető svájci diplomata szerint ez a megállapodás a legtöbb, amit most el lehetett érni. Az NGO-k „csalódást keltőnek” nevezték az eredményt.
Oroszország vétózott, de nem egyedül
A döntéshez konszenzus kellett, Oroszország pedig az egész héten blokkolta a formális tárgyalásokat: nem engedte részt venni a megfigyelőket, köztük az Európai Uniót sem. Ezért az egyeztetések informális keretek között zajlottak. Egy névtelen brazil diplomata szerint azonban nem csak Oroszország állt az útjába: „Hibáztathatjuk Oroszországot, de nem ők az egyedüliek. Vannak, akik Oroszország mögé bújnak.” Két uniós diplomata szerint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán, Törökország és Izrael is ellenállt a kötelező erejű szabályozásnak.
A konszenzus keresése során Franciaország „hibrid dokumentumot” javasolt, amely kötelező és nem kötelező elemeket egyaránt tartalmaz. Németország a jogilag kötelező jegyzőkönyv helyett egy „nemzetközi eszköz” mellett érvelt. A konferencia utolsó óráiban a szabályozást sürgető országok, például Írország, Brazília, Belgium és Ausztria enyhítettek álláspontjukon, mert – a brazil diplomata szavaival – attól tartottak, hogy üres kézzel távoznak. Megelégedtek további tárgyalásokkal, a 2028-ra tervezett jogilag kötelező szerződés követelése nélkül.
Mi került a végső dokumentumba?
A POLITICO által látott végső döntés szerint a halálos autonóm fegyverrendszerekre vonatkozó eszközt a nemzetközi humanitárius jog keretében kell kidolgozni. Egy kormányközi szakértői csoport 2028-as ülésen számolna be a következtetéseiről az egyezmény tagállamainak. Mivel a határozat nem említ kötelező erejű eszközt, Rain Liivoja, az Ázsia-csendes-óceáni Jogi és Biztonsági Intézet igazgatója szerint „lehetséges – sőt valószínű –, hogy 2028 végéig nem lesz szerződés”.
A civil szervezetek szerint a konferencia nem érte el a várt eredményt. Verity Coyle, a Human Rights Watch fegyverzeti részlegének helyettes vezetője úgy fogalmazott: „Ez a kimenetel csalódást okoz. Nem hoz sürgős lépéseket az új szabályok elfogadásához, miközben a technológia rohamosan fejlődik.”
A Stop Killer Robots, több mint 300 szervezetet tömörítő globális koalíció szerint az ilyen rendszereket már tesztelték vagy be is vetették, többek között Ukrajnában és Gázában. Nicole van Rooijen, a koalíció ügyvezető igazgatója szerint „az autonóm fegyvertechnológia, köztük a célzási ciklusban használt AI, már a csatatéren van bevetve – a jogilag kötelező eszköz késleltetése civileket és az emberiséget veszélyezteti”. A koalíció szerint tehát a Genfben kitűzött 2028-as határidő a Nicole van Rooijen által említett csatatéri bevetések mellett is jelentős.