Oroszország és az USA blokkolhatja az autonóm fegyverekre vonatkozó kötelező erejű szabályozást

Az autonóm fegyverek globális szabályozásának hiányát pótolná a tervezett nemzetközi egyezmény, de a folyamat most veszélybe került: Oroszország és az USA vezette nemzetcsoport a novemberi ENSZ-konferencián akarja megakadályozni a jogilag kötelező szabályrendszer tárgyalását — írja a The Guardian.

A 128 részt vevő ország 16. és 20. november között találkozik Genfben, a „bizonyos hagyományos fegyverekről” szóló hetedik felülvizsgálati konferencián. A diplomáciai előkészítő tanácskozás már pénteken kezdődik, ahol kiderül, mekkora az ellenállás. A konferenciát sokan kulcsfontosságúnak tartják: itt dőlhet el, kap-e megbízást egy jogilag kötelező eszköz kidolgozására, meghatározott ütemezéssel.

A Future of Life Institute nonprofit szervezet katonai AI-szabályozási vezetője, Anna Hehir szerint az államok soha nem voltak még ennyire közel egy globális megállapodáshoz. Szerinte a munka nagy része már elkészült, és az államok konszenzussal elfogadtak egy tervezetszöveg-elemeket, amelyek a tárgyalások alapjául szolgálhatnának. Hehir ugyanakkor figyelmeztetett: egyes államok a látszólagos előrelépés mögé bújva további, fogtalan önkéntes intézkedésekről folytatnának újabb éveken át tartó vitákat.

Az ENSZ-tárgyalások állása

A kérdésről az ENSZ keretein belül közel három éve folynak viták, de Oroszország, az USA és Izrael többek között ellenzi, hogy a felülvizsgálati konferencia időkeretet szabjon egy jogilag kötelező eszköz kidolgozására. XIV. Leó pápa, a konferencia előtt megfogalmazott beavatkozásában kijelentette, hogy az emberi életet érintő döntéseket soha nem szabad gépekre bízni, és konkrét lépéseket sürgetett a halálos autonóm fegyverek betiltása felé.

A Human Rights Watch és a Stop Killer Robots kampánycsoport szerint az AI-alapú fegyverrendszerek bizonyítottan kiszámíthatatlanul viselkednek, ami növeli a végzetes hibák kockázatát és azt, hogy a harctér kicsúszik az emberi kontroll alól. A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) csütörtökön azt közölte: eljött az idő, hogy a vitákból tárgyalások legyenek az autonóm rendszerek szabályozására.

Ukrajna és a nemzetközi koalíciók

Ukrajna júliusban számolt be először arról, hogy Oroszország AI-vezérelt drónt vetett be, amely egy zaporizszjai üzemanyagtöltő állomás propántartályát találta el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AI-fegyverfejlesztés gyorsaságára figyelmeztetett, és azt kérte, hogy a háborút fejezzék be, mielőtt az AI átveszi az irányítást a harctéren.

Október 22-én 50 állam koalíciója — köztük Írország, Olaszország, Brazília, Mexikó, Franciaország és Németország — szigorú tárgyalási megbízást sürgetett a konferenciától. Az ICRC külön jelentése szerint több mint 70 állam támogatja a jogi eszköz kidolgozásának megkezdését. Az Egyesült Királyság nem írta alá az ír nyilatkozatot, és korábban azt hangoztatta, hogy a meglévő nemzetközi humanitárius jog elegendő alap ezeknek a fegyvereknek a szabályozására.

Az ír vezette csoport olyan megbízást javasol, amely egy időben korlátozott szakértői csoportot hozna létre: ez 2027-ben három genfi ülésszakon, összesen 25 napon át dolgozna a szükséges szabályokon. A csoport az év végi éves találkozóra terjesztené elő a tervezett jegyzőkönyvet.

Szeptemberben egy ENSZ-szakértői csoport jelentése próbálta meghatározni a tétet: általános emberi ítélőképességet és kontrollt, valamint hatótávolságra és működési körre vonatkozó korlátozásokat javasolt. A francia kormány szerint ez elegendő alap ahhoz, hogy a konferencia olyan tárgyalási megbízást kapjon, amely „teljesen betiltja az autonóm fegyverrendszereket, és szabályozza az autonóm funkciókkal rendelkező rendszereket”.

Az USA nagyrészt azt támogatja, hogy a nemzetállamok maguk határozzák meg a nemzetközi humanitárius joggal összhangban álló kontrollt. A Pentagon saját, autonóm fegyverekkel foglalkozó munkacsoportot hozott létre; németországi szakértői bizottságok pedig azon dolgoznak, milyen elvek mentén lehet emberi kontrollt gyakorolni az ilyen fegyverek felett.

Augusztusban a távozó ENSZ-főtitkár, António Guterres és az ICRC elnöke, Mirjana Spoljaric arra figyelmeztetett, hogy a világ „egy erkölcsi vörös vonal felé közeledik, ahol az autonóm fegyverek emberi részvétel nélkül ölhetnek”. Sürgették, hogy a tárgyalásokat azonnal kezdjék meg egy jogilag kötelező eszköz elfogadásáért, egyértelmű tilalmakkal és korlátozásokkal.

A Future of Life Institute megrendelésére készült friss közvélemény-kutatás szerint Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a lakosság túlnyomó többsége támogatja egy globális szerződést az AI-fegyverek korlátozására, ugyanakkor kevesen hiszik, hogy ezt a szerződést valaha betartanák. Az ENSZ leszerelési és nemzetközi biztonsági bizottságában 163 állam szavazott úgy, hogy készen áll a tárgyalások megkezdésére. Ezek az államok azonban óriási nyomással szembesülnek majd, hogy hátráljanak meg, és elfogadjanak olyan kimenetelt, amely fenntartja a patthelyzetet.

A szakértői munkacsoport az autonóm fegyvereket olyan fegyverekként határozta meg, amelyek képesek célpontot azonosítani, kiválasztani és támadni anélkül, hogy az ügyet emberhez kellene irányítani. Az AI háborús visszaéléseinek legutóbbi példájaként a Guardian az iráni Minabban február 28-án az USA által lebombázott iskolát említi, amelyben legalább 175 ember meghalt.

A célpontmeghatározásban a Palantir által üzemeltetett Maven AI-rendszer is közreműködött. A jelentések szerint a Maven nem jelezte, hogy a helyszín ma már iskola, és a célpontadatokat átnézők sem vették észre ezt. Az AI előnye, hogy gyorsabban ellenőrzi a célpontlistákat, de senki nem vette észre, hogy a célpont tíz éve iskola volt. A minabi iskola lebombázása február 28-án történt, legalább 175 halálos áldozattal.