Elutasítást kér a Suno a Jason Isbell perében, szerint nincs semmi törvénytelen a stílusnevekben
A Suno szerint a dalstílusok leírásához használt előadónevek nem jogsértőek, ezért azonnali elutasítást kér a Jason Isbell által indított class action perben.

A Suno azonnali elutasítást kér a bíróságtól Jason Isbell és más előadók perében, amely szerint az AI-zenei cég jogtalanul használta fel a művészek identitását. A cég ügyvédei szerint „nincs semmi törvénytelen” abban, ha valaki egy előadó „vibe-ját” szeretné visszaadni egy dalban. Isbell augusztusban nyújtotta be a keresetet, amely szerint a felhasználók a Suno dalgenerátorában egy zenész nevét megadva „idézhetnek fel” kedvelt előadókat. (Billboard AI)
Az ügyvédek a Billboard által elsőként idézett beadványukban úgy érvelnek, hogy a zenészek nevét a műfaj rövidítésére használni általános gyakorlat. „A zenei stílusok leírásakor az előadók nevét gyakran a műfaj jelölésére használják” – írják. Szerintük a per alapfeltevése téves, és az első módosítás, vagyis a szólásszabadság sem engedné meg, hogy a törvény ezt tiltsa.
Mit állít a Suno a saját rendszeréről
A cég szerint nem engedi meg, hogy a felhasználók konkrét előadónevekkel promptoljanak. Ha valaki mégis megad egy nevet, a rendszer azt „leíró zenei jellemzőkre” fordítja le. Egy „Duran Duran” típusú kérés például olyan stílusokra váltódna át, mint a new wave vagy a synth-pop. Isbell perében ezzel szemben az áll, hogy a védelem könnyen kijátszható: szóközökkel írt nevekkel – például „t a y l o r s w i f t” formában – a rendszer ugyanúgy reagál.
Isbell szerint a modell akkor is kihasználja az előadók identitását, ha a nevet stílusjegyekre fordítja. A keresetben az áll, hogy a Suno a zenészek identitását a modelljébe kódolta, hogy kereskedelmi terméket hozzon létre, a hozzájárulásuk nélkül.
Jogi érvek és a tét
A Suno a keresetet jogilag súlyosan hibásnak tartja. Szerintük a valódi személy nevének rövidítésként való használata a kívánt műfaj megjelölésére nem az a fajta cselekmény, amely történetileg sértette volna az államok személyiségi jogait. Azt is állítják, hogy a szövetségi szerzői jog megelőzi az állami szintű igényeket: a Kongresszus szándékosan nem védi a művészi stílust, hogy a későbbi alkotók építhessenek a műfaj előző műveire.
Isbell ügyvédje a megkeresésre nem válaszolt, a bíróság döntése pedig a művészek nevének és hangzásának védelmében indított, AI-val készült zenék elleni keresetek határait is kijelölheti.