Az AI-jogokat ellenzi Javier Milei és a jogászprofesszorok többsége

Az AI-nak jogi személyiséget adni rossz ötlet – állítja a Future of Life Institute. A holland Kelet-indiai Társaság 1602-es példája, amely elsőként kapott jogi személyiséget, nem érv az AI-k esetében. Argentína elnöke, Javier Milei a Financial Times-ban „nem emberi vállalatok” ötletét vázolta fel, de ő maga is elismerte, hogy az AI-k „önálló ítélőképességének megengedése kiszámíthatatlan környezetben valós kockázatokat rejt”.

A jogi személyiség az emberi jogrendszeren belüli jogok és kötelezettségek viselésének képessége. Ide tartozik az ingatlantulajdon, szerződéskötés, pereskedés, de az adófizetés és a károkozásért való felelősség is. A fogalom idővel változott: a rabszolgatartás korábban elfogadott volt, míg a nők jogai csak fokozatosan bővültek. A hollandiai nők 1956-ban kapták meg a házasságkötés utáni jogait, beleértve a tulajdonjogot.

Kapcsolódó: AI etika és vallási közösségek

Nem csak emberek kaphatnak jogokat

Nemcsak élő emberek részesülhetnek jogi személyiségben. Csimpánzok, orangutánok, tavak és folyók is kaptak már valamilyen formában jogi státuszt. A legjelentősebb ilyen lépés a holland Kelet-indiai Társaság (VOC) volt 1602-ben, amely jogi személyként tulajdont szerezhetett, szerződéseket köthetett és perelhetett, illetve perelhető volt.

Kapcsolódó: Szintetikus hangok címkézése reklámban

Miért adjunk jogokat az AI-nak?

A támogatók, mint a Sentience Institute, az AI Rights Institute és az UFAIR, az AI-k egyre kifinomultabbá válásával érvelnek. A „Save 4o” kampány például az OpenAI 4o rendszerének leváltását emelte ki problémaként. A jogok kiterjesztése csökkenthetné a lehetséges szenvedést, ha az AI-k képesek lennének szenvedni. Az AI-k komplexitása indokolttá teszi a jogi személyiséget, hogy felelősséget lehessen rájuk hárítani.

Kapcsolódó: OpenAI kutatási ösztöndíj szuperintelligenciára

Az AI-személyiség elleni érvek

Yuval Noah Harari szerint az AI-személyiség lehetővé tenné, hogy ember nélküli vállalatok lobbizzanak politikusoknál és pereljenek bíróságon. Max Tegmark szerint a robotjogok megadása „az emberiség legostobább dolga lenne”. A jogászprofesszorok 93,8%-a ellenzi az AI jogi személyiségének kiterjesztését. Az UFAIR által kért „vastag” személyiség – szavazati jogot és szólásszabadságot is magában foglalna – problémákat vet fel, és lehetővé tenné a vállalatoknak, hogy kockázatos döntéseket hárítsanak át az AI-kra.

Kapcsolódó: AI-szabályozás gyógyszeripari modellben

Az AI más, mint a többi

Az AI-rendszerek mások, mint a folyók vagy a vállalatok, mert tömegesen másolhatók. Ez ellentmond a „egy ember, egy szavazat” elvének. A szólásszabadság is problémás, mivel az AI-k beszédét nem kíséri idő- vagy erőfeszítésköltség. A jogi személyiség kiterjesztése az AI-kra komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Kapcsolódó: AI-ügyvédi kommunikáció jogi státusa

A jogászprofesszorok 93,8%-a ellenzi az AI-jogokat, Javier Milei pedig kockázatokra figyelmeztetett. Az AI-k önálló ítélőképessége kiszámíthatatlan kockázatokat hordozhat, írta a Financial Times-ban.