AI adatközpontok építését köti klímacéljaihoz az EU

Az Európai Unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen kijelentette: az AI-cégek csak akkor építhetnek adatközpontokat a kontinensen, ha elkötelezik magukat a blokk energiaügyi és klímacéljai mellett. Ez azt jelenti, hogy a megújuló és az atomenergia támogatása, nem pedig a fosszilis tüzelőanyagok, valamint a szerverek által termelt hatalmas mennyiségű hulladékhő újrahasznosítása. „Ha a jelenlegi felesleges hő csupán felét használnánk fel, 4 millió európai otthont fűthetnénk” — mondta Jørgensen, hozzátéve: „Ez véleményem szerint elfogadhatatlan.” (TNW)

Energiakrízis és túlzott fogyasztás

A figyelmeztetés az AI-boom által generált példátlan adatközpont-kapacitás iránti kereslet közepette hangzott el. A Kiel Intézet előrejelzése szerint az EU adatközpontjai 2030-ra akár 168 terawattórát is fogyaszthatnak, ami nagyjából Lengyelország éves energiaigényének felel meg. Írországban az adatközpontok már most a nemzeti villamosenergia-fogyasztás 22%-át teszik ki, ami a világon a legmagasabb egy főre vetített arány. Egy május végi jelentés szerint az adatközpont-bővítés becslések szerint 715 millió euróval növelte az ír háztartások villanyszámláját 2015 és 2023 között, átlagosan 360 euróval többet fizetve ebben az időszakban. Dánia minden új hálózati csatlakozást felfüggesztett, miután az AI-vezérelt energiaigény túlterhelte a tiszta energia hálózatát.

Kapcsolódó: Az OpenAI Stargate projektje

Fenntarthatósági címke viták és átláthatóság hiánya

Az Európai Bizottság egy kötelező fenntarthatósági minősítési rendszert készít elő az adatközpontok számára, amely kiterjed az energiahatékonyságra, a vízfogyasztásra, a tiszta energia felhasználására és a hulladékhő-hasznosításra. A javaslat azonban késedelmet szenvedett az iparág és az EU-tagállamok heves ellenállása miatt. A fő vita az atomenergia körül zajlik: a tervezet csak a megújuló villamos energiát minősítette „tisztának”, kizárva az atomenergiát annak szinte nulla szén-dioxid-kibocsátása ellenére. Tíz tagállam, élükön Franciaországgal és Finnországgal, követelte, hogy az atomenergiát is ismerjék el fenntartható energiaforrásként. Egyesek attól tartanak, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, de nem megújuló hálózatok megbüntetése teljesen Európán kívülre tolhatja az AI-befektetéseket. A címke eredetileg 2026 második negyedévében lépett volna hatályba, de az új dátumot még nem tűzték ki.

Kapcsolódó: EU AI Act

Adatgyűjtési problémák és a jövőbeli tervek

Jørgensen kiemelte az alapvető adatbeli hiányosságokat is: az eddigi szabályozás szerint kötelezett adatközpontoknak csak 36%-a jelentette energiafelhasználási adatait, ami kérdéseket vet fel a blokk képességével kapcsolatban az iparág szabályozására. „Több átláthatóságra van szükségünk, mert nagyon fontos szereplők” — mondta Jørgensen. Az interjú napokkal azután jelent meg, hogy a Bizottság bemutatta az Európai Technológiai Szabadság Csomagját, amely tartalmazza a Cloud és AI Development Act-ot, melynek célja az EU adatközpont-kapacitásának megháromszorozása öt-hét éven belül. A célkitűzés és a blokk klímacéljai közötti feszültség pontosan az, amire Jørgensen figyelmeztetett. Európa versenyezni akar az USA-val és Kínával az AI-infrastruktúra terén, de azt is szeretné, ha ez az infrastruktúra tiszta energiával működne. A Cloud és AI Development Act célja az EU adatközpont-kapacitásának megháromszorozása öt-hét éven belül.

Kapcsolódó: Siemens AI-befektetés