Cyborg csótányokkal kutatnak romok alatt, mechanikus hangyák emelnek több tonnát
Az NTU csótányokra szerelt érzékelőkkel és kamerákkal kutatna romok alatt, míg a Stanford mechanikus hangyái saját tömegük 2000-szeresét képesek megemelni.
A Nanyang Technological University (NTU) kutatói egy Madagaszkár-csótányt alakítottak át cyborggá, amely képes átvizsgálni a romokat emberéletek után kutatva. A rovar hátára rögzített miniatűr hátizsákban egy mikroszámítógép, érzékelők és egy infravörös kamera található, amely képes kimutatni a veszélyes gázkoncentrációt és a hőt kibocsátó emberi testeket. (The Robot Report)
Cyborg csótányok a romok alatt
A csótányokat elektromos impulzusokkal irányítják, így egyedi területekre terelhetők. Egyetlen cyborg csótány akár 100 négyzetméternyi területet is képes átvizsgálni, de egy nagyobb épület teljes átfésüléséhez körülbelül 500 rovarra és ennyi kezelőre lenne szükség. A napenergia biztosítja a működéshez szükséges energiát.
Erős és apró: a mechanikus hangyák
A Stanford Egyetem mérnökei olyan mechanikus hangyákat fejlesztettek ki, amelyek képesek saját tömegük 2000-szeresét megemelni. Ez emberi léptékben egy 150 tonnás bálna mozgatásának felel meg. A lenyűgöző teherbírás a gekkó mancsát idéző kialakításnak és a mikroszkopikus gumiszőröknek köszönhető, amelyek speciális ragasztóhatást keltenek. Ipari környezetben ezek a hangyák kábelen keresztül kapnak energiát, és vontatójárműként funkcionálnak.
További robotállat-fejlesztések
Norvég fejlesztők egy 5 méteres robotkígyót alkottak, amely az olajvezetékek víz alatti karbantartását végzi. Kaliforniai mérnökök robotrákokat fejlesztettek ki föld alatti mintagyűjtésre és talajanalízisre, amelyeket akár a Holdon is bevethetnének. Hollandiában robot sólymok riasztják el a madarakat a repülőterek kifutópályáiról, míg a Harvardon fejlesztett miniatűr robotméhek kémfeladatokat láthatnak el veszélyes környezetben, például a Vénusz mérgező felhőiben.
Ezek a zsákmányszerű robotok előnyükre válik a mozgékonyságuk, az akadályok leküzdésének képessége és a nehezen elérhető helyekre való behatolásuk révén. Ellentétben a valódi állatokkal vagy emberekkel, nem igényelnek élelmet vagy vizet, így ideális segítőkké válhatnak sivatagokban, hegyvidékeken és más bolygók kutatásában. A Harvardon fejlesztett miniatűr robotméhek kémfeladatokat láthatnak el veszélyes környezetben.