Láthatatlan venezuelai adatmunkások állnak az arcfelismerő és gyűlöletbeszéd-szűrő AI-k mögött
Az arcfelismerő és gyűlöletbeszédet szűrő AI-rendszerek mögött olyan emberek állnak, akik a tanító adatokat címkézték. Julián Posada, a Yale egyetem adjunktusa szerint ez a munka gyakran darabbéres platformokon zajlik.

Az AI-rendszerek, amelyek felismerik az arcot vagy megjelölik a gyűlöletbeszédet, emberek munkájára épülnek: azokra, akik a tanítóadatokat címkézték. Sokan közülük láthatatlan munkát végeznek olyan platformokon, amelyek feladatonként fizetnek — közölte a Tech Policy Press beszélgetése Julián Posadával, a Yale egyetem amerikanisztika-adjunktusával.
Posada a Platform Extractivism: Data Work and the People Powering Artificial Intelligence című könyvében a venezuelai adatmunkásokat követi. A Venezuelából származó dolgozók a gazdasági összeomlás és a COVID-19-járvány idején az iparág egyik legfontosabb adatmunkásává váltak, a könyv a University of California Press gondozásában jelent meg.
Mit állít a szerző?
Posada szerint az AI szabadságígérete — a munkavégzés és a munkától való szabadság egyaránt — a legtöbb embernek még nem valósult meg. Érvelése szerint a platformok, amelyek AI-tanítóadatot szolgáltatnak, a gazdasági válságból és a globális Dél bizonytalan munkafeltételeiből profitálnak. Az általa megfigyelt gig-típusú szerződési feltételek már orvosokat és ügyvédeket is érintenek, a szerző szerint.
Miért fontos ez?
Posada kutatói háttere szociológia és információtudomány, munkásságát a gig-gazdaság vizsgálatából indította. A szerző állítása szerint a 2018-as AI-etikai vitákban alig esett szó a munkásokról, pedig az AI működése rájuk épül. Ezt a hiányt a könyve próbálja pótolni — ő maga ezt saját érvelésének nevezi, nem általánosan elfogadott megállapításnak.
A beszélgetés további része a venezuelai kutatás hátterét és módszertanát érinti. A könyv és a podcast alapján a kutatás a venezuelai adatmunkások tapasztalataira épül, a minta reprezentativitása azonban a rendelkezésre álló kivonatból nem derül ki. A könyv a Platform Extractivism címet viseli.