Leállítják a Moxie robotot, ami szorongáskezelésben segített egy gyereken
A 10 éves Xander hat éve használja a Moxie robotot szorongáskezelésre és szociális készségek gyakorlására, ám a játék hamarosan leáll, ami rávilágít a gyerekeknek szánt AI-eszközök megbízhatósági problémáira.
Amikor Xander először találkozott Moxie-val, a robot megtanította, hogyan lélegezzen úgy, mint egy méhecske a szorongás csökkentésére. Hat év után azonban a robot viselkedése megváltozott, és már nem beszél a saját otthonáról, hanem Xander játékairól és a Minecraftról. A 10 éves, neurodivergens Xander továbbra is használja Moxie-t, de elismeri, hogy „nem ember”. A Moxie egy 15 hüvelyk magas robot, amely interaktív játéktársként funkcionál, különösen a neurodivergens gyermekek számára. (MIT Technology Review AI)
Terápiás potenciál és korlátok
Brian Scassellati, a Yale egyetem számítástechnikai kutatója, aki évek óta tanulmányozza az autista gyermekek terápiájában használt szociális robotokat, úgy véli, hogy a robotok rendszeres terápiás használata a gyermekek otthonában „még életünkben elérhető”. Kutatások is alátámasztják, hogy a robotok segíthetnek olyan módon, ahogyan az emberek nem. A támogatók szerint a 24/7 otthoni ellátás forradalmasíthatja a kezelési módszereket.
Xander esete rávilágít a robotok korlátaira. Bár a robotok képesek lehetnek segíteni, mint ahogy Scassellati is látja a potenciált, a technológia még nem tökéletes. A robotok, mint a Moxie, nem tudnak emberi kapcsolatot pótolni, és a fejlesztő cégek, mint az Embodied, amelynek Maja Mataric is társalapítója volt, nem a terapeuták helyettesítését célozzák, hanem a terápia kiegészítését.
Elavulás és támogatás hiánya
A Moxie története rávilágít az AI-alapú eszközökkel kapcsolatos egyik fő problémára: a megbízhatóságra és a hosszú távú támogatásra. Ahogy a robotok elavulnak vagy a gyártó cégek beszüntetik a támogatásukat, ezek az eszközök könnyen a feledésbe merülhetnek, hasonlóan a korábbi generációs divatos játékokhoz. Kritikusok figyelmeztetnek, hogy ezek a robotok végül a pincékben, szekrényekben vagy szeméttelepeken végezhetik.
A robotok, mint a Moxie, bonyolult mechanikai és számítógépes mérnöki munkát igényelnek. A terápiás célú robotok fejlesztése során a kutatók arra törekednek, hogy a robotok szórakoztatóbbá és vonzóbbá tegyék a terápiát, és alkalmazkodjanak a gyermekek egyedi tanulási mintáihoz. A kutatások azt mutatják, hogy a robotok segíthetnek a szemkontaktus létesítésében és a beszélgetés kezdeményezésében, de a technológia még fejlődés alatt áll.
A 2020-ban piacra került Moxie eredetileg a Globális Robotikai Laboratórium (GRL) nagyköveteként mutatkozott be, a piacon azonban egyre több hasonló, mesterséges intelligenciával támogatott gyermekjáték jelenik meg, mint például Grimes által indított Grok plüssjáték vagy a Mattel által fejlesztett, OpenAI-alapú Barbie babák.