Nagy kiadók titokban AI-t használnak a marketingben és szerkesztésben

Az amerikai könyvkiadók az év eleje óta látványosan harcolnak a generatív AI ellen, Google-t perelnek szerzői jogsértésért, és mesterséges intelligencia használatával vádolt szerzők könyveit törlik. Ezzel párhuzamosan azonban a Big Five kiadók közül legalább három — a HarperCollins, a Simon & Schuster és a Hachette — titokban AI-eszközöket épít be kiadói folyamataiba, nyilvános bejelentés vagy szerzői beleegyezés nélkül.

A WIRED által megkérdezett több mint két tucat alkalmazott szerint a kiadók már LLM-eket használnak irodalmi ügynököknek írt e-mailekhez, promóciós és borítószövegekhez, borítótervekhez, valamint marketinganyagok generálásához, gyakran vezetőik utasítására.

Belső ellenállás és etikai aggályok

Eközben több szerkesztő is arról számolt be, hogy a szerzők AI-használatával kapcsolatos, nagydobra vert esetek — mint a Hachette horrorregénye, a „Shy Girl” vagy a Macmillan krimije, a „Call Me, I’ll Hide the Body” — csak a jéghegy csúcsát jelentik. „Minden egyes imprintnek van egy története egy nagyon elismert személyről, akinek a könyvét nyíltan AI-használat miatt törölték, anélkül, hogy ez hírré vált volna” — mondta egy szerkesztő.

A HarperCollinsnál a felsővezetők hónapokkal ezelőtt Claude-licenceket vásároltak az Anthropic-tól, de „nagyon gyorsan rájöttek, hogy nem tudják, hogyan kell bevezetni őket” — mondta egy jelenlegi alkalmazott. Több tucat fiatal és vezető beosztású munkatársat „önkéntesen köteleztek” arra, hogy „AI Champions”-ként fedezzenek fel felhasználási eseteket havi ötletelések során.

Amikor idén tavasszal egyes HarperCollins-alkalmazottak aggályokat fogalmaztak meg az AI jogi, etikai és környezeti hatásaival kapcsolatban, az egyik megbeszélést vezető személy „az üzlet árának” nevezte a felvetéseiket. Nem sokkal később a HarperCollins online dolgozói portáljának új AI-szekciójához egy nyilatkozat került, amely szerint „bár az AI-nak van környezeti hatása, az a legtöbb egyén digitális szénlábnyomának csak kis része”.

A HarperCollins alkalmazottai emellett aggódtak a havi ötletelések miatt: „Olyan volt, mint egy pofon” — mondta egy alkalmazott. „Éveken át érvényes üzleti érveket hoztunk fel, hogy tisztességes fizetést kapjunk, ehelyett olyan szoftverre költötték a pénzt, amit a legtöbben nem is akarunk.” A New York-i kiadói alkalmazottak átlagos kezdő fizetése 2023-ban 47 583 dollár volt.

Ügynöki kommunikáció és marketing

A Claude mellett a dolgozók szerint a HarperCollins licencelte a ChatGPT-t és a Jasper-t is, amely egy „end-to-end marketing munkafolyamat”-t kínáló platform. A HarperCollins egyik részlege „teljesen belevetette magát” az AI használatába a szoftverlicencek megszerzése óta, beleértve AI-generált marketingvideókat is. A HarperCollins, a Simon & Schuster és a Hachette dolgozói szerint azonban az LLM-ek egyik leggyakoribb felhasználási területe eddig a promóciós szövegek generálása.

Ezek a szövegek az Amazonon és a Goodreads-en keresztül egészen a borítókig jelennek meg, és könyvek ajánlására használják őket könyvkereskedőknek, újságíróknak, tartalomgyártóknak és kritikusoknak. Egy nagy kiadó publicistája szerint azonban „rövidlátó az AI használata a promóciós szövegekhez”, mivel „a publicistáknak jóhiszeműen kell eljárniuk az olvasókkal és a média munkatársaival szemben, akiknek biztosan alacsony a toleranciájuk az AI-generált ajánlatokkal szemben”.

Meg Reid, a független Hub City Press kiadója szerint az LLM-írott marketing- és promóciós anyagok „eléggé elkerülhetetlennek tűnnek” a nagy kiadók számára. „Valószínűleg ez az egyik terület, ahol nagyobb elmozdulást fogunk látni a hatékonyságot kereső vállalati kiadók és a kisebb kiadók között, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az emberi munka legyen a lényeg.”

Eközben az év elején irodalmi ügynökök arra kezdtek gyanakodni, hogy egyes Big Five-szerkesztők AI-t használnak elutasító levelek írására. „A kollégák között összehasonlítottuk a különböző könyvekről szóló e-maileket ugyanazoktól a szerkesztőktől, és mindegyiken megvoltak az AI-írás klasszikus jelei, mint a „nem ez, hanem az” és a „háromas szabály”” — mondta egy ügynök. A Simon & Schuster, a HarperCollins és a Hachette alkalmazottai szerint az ügynökök gyanúja helytálló volt.

A Hachette szóvivője szerint a cég „támogatja az AI-eszközök használatát operatív célokra, amikor azok segítik szerzőik könyveinek eljutását több olvasóhoz”, de „nem támogatja az AI kreatív felhasználását, beleértve a szerzőinkkel és partnereinkkel való kommunikációt”. Wibke Grutjen, a Simon & Schuster globális marketing- és kommunikációs vezetője elmondta, hogy „az alkalmazottak minden funkcióban hozzáférhetnek korlátozott számú, vállalati szintű AI-eszközhöz”, de használatuk nem kötelező.

Grutjen hozzátette, hogy a cég tiltja bármely „nem ellenőrzött és jóváhagyott” AI-eszköz használatát, és „a cél mindig az, hogy több időt szabadítsanak fel munkatársaink számára a szerzők javára és mellett végzett mélyebb fókuszú és kreatív munkára”. A HarperCollins nem válaszolt a megkeresésekre.

Hónapokkal ezelőtt a Simon & Schuster dolgozói egy workshopon vettek részt az OpenAI képviselőivel. „A workshopot vezető személynek fogalma sem volt, mivel foglalkozunk” — mondta egy résztvevő, de az AI-cég egyik ajánlása a ChatGPT könyvkereskedelemben való használatára éppen az irodalmi ügynököknek szóló e-mailek megírása volt.

A gyakorlat a HarperCollins és a Hachette szerkesztői körében is elterjedt — állítják az alkalmazottak. 2024 májusában a Simon & Schuster állítólag versenyt hirdetett a dolgozók között a legjobb AI-felhasználási esetek kidolgozására, 10 000 dolláros fődíjjal és két 5000 dolláros második díjjal.

Azóta a cég „visszavonta az AI-nyomást, mert a dolgozók folyamatosan panaszkodtak rá a közgyűléseken” — mondta egy alkalmazott. Több alkalmazott szerint az AI-generált tartalmak a borítótervekben is megjelennek, néhány Simon & Schuster által forgalmazott külföldi kiadó nyíltan elismeri az AI használatát a terveik megosztásakor.

Az összes megkérdezett ügynök aggodalmát fejezte ki, hogy a kiadók szerzőik kézirataiból származó szövegeket illeszthetnek be LLM-ekbe, hogy például elutasító leveleket és promóciós leírásokat generáljanak. „AI-klauzulákat vettünk fel a szerződéseinkbe, amelyek kimondják, hogy „ez az anyag nem futtatható át LLM-en”” — mondta egy ügynök, aki nevét nem kívánta megnevezni a szakmai következmények elkerülése érdekében. „Látszólag ez az szerzők védelmét szolgálta a techcégekkel szemben, de vonatkozik a könyvet megvásárló és kiadó cégre is. Ha nem zártkörű modellt használnak, akkor egy szerző kiadatlan írásait etethetik egy LLM-mel.”

A legtöbb online használt LLM-től eltérően (Google Gemini, ChatGPT stb.) a zártkörű modell egyedi számítógépen vagy hálózaton működik, amely „légmentesen” van elválasztva, így nem oszthat meg adatokat az AI-cég felhőszervereivel. A HarperCollins egyik forrása szerint több szerkesztő is megkérdezte a menedzsmenttől, hogy teljes kéziratot beilleszthetnek-e egy nyíltkörű LLM-be, de a cég jogi osztálya ezt megtiltotta.

A Hachette alkalmazottai is arra készülnek, hogy a cég AI-politikája „fejlődni” fog az új informatikai igazgató, Carl Hixson alatt, aki korábban az SRMG, egy szaúdi állami hátterű, ügynöki AI-t nyilvánosan elfogadó vállalat technológiai igazgatója volt. A Big Five több alkalmazottja szerint csak azért kísérleteznek vonakodva az LLM-ekkel, mert a vezetők...