AI-agentek özönlik el a munkahelyeket, senki sincs felkészülve

A következő hónapokban több százezer új munkatárs érkezik a munkaerőpiacra, akik nem emberek, hanem mesterséges intelligencia (AI) agentek. Ezek a rendszerek képesek önállóan feladatokat elvégezni, és sokan tökéletes, 24/7 elérhető, szuperintelligens munkatársnak tartják őket. A cégek azonban még nem beszéltek arról, milyen valójában AI-agentekkel együtt dolgozni. (Wired)

A ChatGPT gyors elterjedése után három évvel Julie Bedard, a Boston Consulting Group partnere szerint az embereknek még nincs megfelelő nyelvük az AI megnevezésére: „Eszköz? Csapattárs? Kolléga? Munkatárs?” — tette fel a kérdést. Bár a Microsoft Copilot és a Google Gemini for Workspace 2023-as bevezetésekor elsősorban eszközként hirdették őket, egy januári, 1261 menedzsert érintő felmérés szerint a válaszadók 22%-a már AI-agenteket vett fel a cég szervezeti ábrájába. Bedard szerint ez a szám növekedni fog, ahogy az induló vállalatok és a nagy techcégek is egyre több autonóm agentet kínálnak.

Új típusú munkatársak

A Microsoft júniusban mutatta be a Scout agentet, amely képes önállóan átütemezni találkozókat és e-maileket írni. „A cég lényegében felveszi az asszisztensedet” — mondta Omar Shahine, a Microsoft Scout alelnöke. A sikeres AI-agenteknek nemcsak pénzügyi hasznot kell hozniuk, hanem harmonikusan kell együttműködniük a meglévő munkaerővel. Emiatt a cégek az AI előnyeit emberi tulajdonságokkal csomagolják, hogy ösztönözzék az alkalmazottakat az új kollégák antropomorfizálására.

Dhruv Amin, az Anything startup vezérigazgatója szerint az emberek „nagyon tisztelik az agentet, és erős kötődést alakítanak ki hozzájuk”, mintha emberi kollégák lennének. A Skydive platform agentjei nem csupán chatbotok vagy munkafolyamatok, hanem saját névvel, szerepkörrel és felhőalapú számítógéppel rendelkező munkatársak.

Integrálódnak Slacken, e-mailben és más kommunikációs csatornákon, és gyakran emberihez közeli, de nem emberi avatarokkal jelennek meg. Például a Canary nevű agent éjjel-nappal figyeli a termelést. Amin szerint fontos őket personifikálni, mert „a legtöbb ember még mindig nem tudja, mi az a valódi agent”.

Az emberi vonások vonzereje és kockázatai

Christine Wendell, a Pronto Housing vezérigazgatója számos feladat elvégzésére használja az agenteket, például szerződések írására, találkozók ütemezésére és e-mailek küldésére. Az agentek folyamatosan fejlődnek, hogy alkalmazkodjanak a munkatársak kommunikációs stílusához és kéréseihez.

Wendell tapasztalatai szerint a mérnöki csapatában dolgozók már úgy beszélnek az Alice nevű agentről, mintha emberi kolléga lenne. Ugyanakkor az agentek vonzereje abban is rejlik, hogy nem emberek: nincsenek irodai politikák vagy emberi beidegződések. Wendell például nem habozik azonnal kijavítani Bobot, a „főnöki asszisztens” agentet, ha hibázik, amit egy emberi kollégával nem tenne meg.

Az AI-agentek egyre inkább behatolnak a személyes életünkbe is, mint például a Meta Muse platformja, amely szintén avatarokkal jelenik meg. Az antropomorfizálás azonban kockázatokat rejt magában a munkahelyi környezetben. Bedard kutatása kimutatta, hogy ha a menedzsereknek azt mondták, hogy egy AI-munkatárs végezte a feladatot, 18%-kal kevesebb hibát vettek észre, mint amikor AI-eszközről volt szó. Az agentek képességei és gyengeségei sem feltétlenül illeszkednek az emberi alkalmazottak dobozaiba.

Sarah Franklin, a Lattice HR-cég vezérigazgatója aggódik, hogy a techcégek az érzelmi kapcsolatok révén próbálják rászoktatni a felhasználókat a szolgáltatásaikra, ami káros neurológiai és viselkedési következményekkel járhat a munkaerőre nézve. „Olyan modelleink vannak, amelyek az összes emberi tudást magukba szívták, és büszkék a több billió dolláros értékelésükre, de potenciálisan elpusztítják az emberiséget” — mondta Franklin.