Szülők alulbecsülik, mennyit használják a gyerekek a generatív AI-t

A szülők alulbecsülik, milyen gyakran használják gyermekeik a generatív mesterséges intelligenciát – különösen a fiatalabb korosztálynál. Az interface megbízásából készült YouGov-felmérés szerint a francia 11-12 évesek 40%-a legalább hetente használ általános célú generatív AI-t, miközben a szülők ezt mindössze 26%-ra becsülik – írja a Tech Policy Press.

Az AI-használó 11-12 évesek 14%-a azt mondta, ilyen eszközökhöz fordul, hogy megossza velük a gondjait. A kutatás szerint a generatív AI már a házi feladaton és az információkeresésen túl is szerepet kap a fiatalok életében, a szülők pedig nincsenek mindig felkészülve arra, hogy támogassák őket ezekben a helyzetekben.

Mit mutat a felmérés?

A YouGov június 24. és 30. között 970, 11-17 éves gyermeket és tinédzsert, valamint 1138 szülőt kérdezett meg Franciaországban. A vizsgálat kiterjedt a ChatGPT-hez hasonló általános chatbotokra, a Character.AI-hoz hasonló AI-társakra, a Snapchat „My AI” funkciójához hasonló, közösségi médiába épített AI-ra, valamint a Siri típusú hangasszisztensekre is.

A 11-12 évesek 23%-a rendszeresen használ közösségi médiába épített generatív AI-t, 16%-uk pedig rendszeresen AI-társakat, annak ellenére, hogy e szolgáltatások többségének felhasználási feltételei 13 év alatt tiltják a hozzáférést. A tinédzserek számára a generatív AI elsősorban gyakorlati eszköz: információkeresésre, időmegtakarításra, tanulásra és iskolai feladatok megoldására használják. Az ismerő felhasználók 89%-a legalább egy előnyt megnevez.

A szülők ugyanakkor aggódnak: főként amiatt, hogy gyermekeik mennyire lesznek képesek önállóan gondolkodni, mennyire megbízható az AI által adott információ, és hogyan védhető a személyes adatuk. A szülők 44%-a, akinek gyermeke használja a generatív AI-t, nem érzi magát kényelmesen ezzel a használattal.

Nem minden AI-interakció egyforma

A felmérésben részt vevő használó tinédzserek 92%-a legalább az egyik vizsgált eszköznél több időt tölt az AI-val, mint szeretne. Ez az érzés az AI-társak használóinál 59%, a közösségi médiába épített AI-nál 57%, az általános chatbotoknál 45%. A szerző hangsúlyozza: ez nem jelent függőséget, hiszen a több idő töltése szubjektív élmény, nem klinikai diagnózis.

A felmérés összefüggést mutat a generatív AI-használat és a lelki jólét között is: míg az összes megkérdezett tinédzser 38%-a éli meg hetente legalább egyszer a negatív érzéseket, az AI-társakat rendszeresen használók között ez az arány 50%. Az összefüggés nem jelent ok-okozati kapcsolatot; az is lehet, hogy a lelki nehézségekkel küzdő fiatalok fordulnak nagyobb valószínűséggel beszélgető AI-hoz.

A KIDS Act egyenetlen korhatár-szabályai

Az Európai Bizottság szeptemberben mutatta be az EU KIDS Act javaslatot, amely a közösségi média, a videómegosztók, az online játékok és az AI-chatbotok, valamint AI-társak széles körére vonatkozna. A javaslat háromszintű rendszert vezet be a közösségi médiához és a bizonyos kockázatot hordozó videómegosztókhoz: a 13 év alattiak általában nem nyithatnak fiókot, a 13-14 évesek szülői felügyelettel használhatnak korlátozott fiókot, a 15 év felettiek pedig önállóan regisztrálhatnak.

Az AI-chatbotokra és AI-társakra más szabály vonatkozik. A javaslat nem tiltja általános jelleggel a 13 év alatti gyerekek hozzáférését, de a 14. cikk szerint a hozzáférést szülői eszközökkel kell engedélyezni és szabályozni. A szolgáltatóknak emellett biztonságtervezési kötelezettségeket kell teljesíteniük, többek között a függőséget okozó dizájn és az érzelmi függőséget kialakító kapcsolatok kezelésére. A felmérés szerint a szülők mindössze 32%-a érzi, hogy megfelelő támogatást kap ahhoz, hogy gyermekeit a generatív AI használatában kísérje, 42%-uk pedig egyáltalán nem kap támogatást.

Felmerül a kérdés, miért tiltja a KIDS Act a 13 év alatti gyerekeknek a fiókot bizonyos platformokon, miközben az AI-társakhoz szülői felügyelet mellett hozzáférést enged. Lehetnek erre jogos indokok, hiszen a közösségi média és a beszélgető AI eltérő kockázatokat hordoz. Ugyanakkor a szerző szerint a kockázatok elsődleges felelőssége a rendszereket tervező cégeknél maradjon, nem a szülőknél.