EU felhőszabadság-törvénye 115 milliárd eurós költséget jelenthet Európának
Az EU felhőszabadság-törvénye, a CADA, 2027 és 2036 között 115 milliárd eurós költséget jelenthet Európának – állítja az amerikai techcégek lobbicsoportja, a CCIA Europe által megrendelt tanulmány.

Az Európai Unió tervezett felhőszabadság-törvénye, a Cloud and AI Development Act (CADA), akár 115 milliárd eurós kiadást is okozhat Európának tíz év alatt. Ez a brüsszeli székhelyű ECIPE think tank által készített tanulmány központi becslése, melyet a CCIA Europe, az Amazon, a Google és a Meta tagjait tömörítő lobbicsoport rendelt meg. (TNW)
A tanulmány szerzője, Matthias Bauer szerint ez az úgynevezett „gazdasági kitettség” 2027 és 2036 között. Ez a három forgatókönyv közül a legvalószínűbb, míg a szűkített forgatókönyv 35,6 milliárd euróra, a szélesebb pedig 233 milliárd euróra becsüli a költségeket. Az Európai Bizottság saját becslése ennél jóval alacsonyabb, legfeljebb 18 milliárd euróra tehető – közölte a The Register.
A CADA négy szintű felhőszolgáltatási követelményt írna elő az uniós közbeszerzésekre. A legalacsonyabb szint az EU-n belüli telepítést és adattárolást foglalja magában, míg a legmagasabb két szint korlátozza az EU-n kívüli vállalatok irányítási jogát, sőt, a legfelső szint a szoftverek felépítésébe is beleszólást követelne. A Bizottság szerint a közintézmények saját kockázatelemzésük alapján választhatnának szintet, és elismernék a harmadik szinten az EU-n kívüli szolgáltatókat is, hangsúlyozva, hogy a piac nagy része nyitva maradna a partnerek előtt.
Az ECIPE tanulmánya szerint a közvetlen költségek a köz költségvetésére mintegy 33,3 milliárd eurót tesznek ki. A teljes, 115 milliárd eurós összeg 69%-át a szoftverek áthelyezése és átírása teszi ki, míg 30%-át a magasabb felhőárak. Becslésük szerint mintegy 80 milliárd euró esne a magáncégekre az energia-, bank-, közlekedési és egészségügyi szektorokban. Ez a becslés azon az előfeltevésen alapul, hogy a törvény 31. cikke lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ezekben a szektorokban működő cégeket is azonos értékelésekre kötelezze, ami a magánfelhő-kiadások negyedét érintené.
A tanulmány szerint a legmagasabb költséggel Luxemburg szembesülne fejenként mintegy 1711 euróval, Dánia, Ausztria, Finnország és Írország pedig 856–905 euró közötti összeggel. Németországban ez az érték 396 euró. A tanulmány megjegyzi, hogy Németországban a közszféra egyes részei már hasonló szabályok szerint működnek.
A tanulmány nem értékelte a törvény által célul kitűzött biztonsági, ellenálló képességi vagy stratégiai autonómiával kapcsolatos előnyöket, így nem tekinthető teljes költség-haszon elemzésnek. A CCIA Europe arra kéri a tagállamokat, hogy korlátozzák a szabályokat az érzékeny munkaterhelésekre, és hagyják el az eredet alapú követelményeket. Az Amazon és a Google nem reagált a The Register kérdéseire.