Az Új-Dél-Walesi kormány bírságot szab ki AI-manipulált ingatlanhirdetésekért
Az új-dél-walesi kormány 22 000 dolláros bírságot szab ki azokra az ingatlanügynökségekre, amelyek nem jelölik meg az AI-val vagy digitálisan manipulált hirdetéseket.

A leichhardti ingatlanhirdetést hozták fel példaként, amelyről azt állították, hogy mesterséges intelligenciával manipulálták, ám kiderült, hogy egy valós, 5000 dolláros Bondi-parti falfestményről készült fénykép volt. (Guardian AI)
Az IB Property ingatlanügynökség cáfolta a manipuláció vádját, megerősítve, hogy a fénykép egy belső udvar falán található festményt ábrázol, nem pedig digitálisan létrehozott tengerparti kilátást. A festményt a tulajdonos rendelte meg és fizette ki, és nincsenek tervek az eltávolítására. Az ingatlant 2026 februárjában adták bérbe, és azóta nem hirdették.
Miniszteri nyilatkozat és hatálybalépés
Anoulack Chanthivong, Új-Dél-Wales jobb szabályozásért és tisztességes kereskedelemért felelős minisztere kijelentette, hogy az új törvények célja a megtévesztő gyakorlatok megszüntetése és a bérlők védelme. „Minden bérlő ismeri azt a frusztrációt, amikor meglát egy ingatlant online, majd kiderül, hogy semmi köze a hirdetéshez” – mondta Chanthivong. A törvények 2027 elején lépnek hatályba.
Iparszektor és kutatások álláspontja
Az új szabályozás célja a „housefishing” elleni fellépés, amely során digitális manipulációkkal torzítják el egy otthon valós méretét és állapotát. Tim McKibbin, a Real Estate Institute of NSW vezérigazgatója szerint a generatív AI tovább bonyolítja az iparágban már meglévő digitális fejlesztéseket, mint például a Photoshop használata fák vagy villanyoszlopok eltávolítására. Különbséget tesz a virtuális berendezés és a hamis reklám között, utóbbi szerinte akkor következik be, ha a valóságtól eltérő benyomást keltő bútorokat helyeznek el a képeken.
Stewart Bunn, a First National Real Estate képviselője kiemelte, hogy a fogyasztói bizalom megrendült az iparág rossz példái miatt, mint például egy LJ Hooker fiók esete, amely nem létező iskolákat ábrázolt AI-generált hirdetésben. Bunn szerint a legjobb gyakorlat az, ha a hirdetés nem kelt meglepetést a vevőben az ingatlan megtekintésekor.
Egy RMIT Egyetemi jelentés szerint hiányoznak a szektor-specifikus AI-keretrendszerek a felelős gyakorlatok irányítására. Egy 2026-os felmérés szerint az ausztrálok mindössze 40%-a bízik az AI-generált tartalmakban. Dr. Shuai Wang, az University of Queensland kutatója szerint a generatív AI rendszerek a pontosság helyett a vizuális megjelenést részesítik előnyben, ami ingatlanok esetében „hallucinációkhoz” vezethet, megváltoztatva a potenciális bérlő percepcióját az ingatlan méretéről, elrendezéséről vagy állapotáról.
Leo Patterson Ross, a Tenants’ Union of NSW vezérigazgatója szerint a megtévesztő képek mesterségesen felverhetik a bérleti piacot, növelve a nyomást a bérlőkre, hogy gyorsan jelentsék be igényüket vagy akár a hirdetett bérleti díj fölött ajánljanak. Ross szerint szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, nem csupán a közzétételre. A törvény csak a digitális manipulációk használatának közzétételét írja elő, de ő úgy véli, minden olyan képhasználatot be kellene tiltani, amely megtéveszti az ingatlant. A szabályozás 2027 elején lép hatályba.