Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint középkori módon kormányozzák az AI-t
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint öt technológiai cég birtokolja a globális AI-számítási kapacitás több mint 70 százalékát, miközben közös szabályok egyelőre nincsenek.

Az AI-t szinte középkori módon kormányozzák, figyelmeztetett csütörtökön Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki a genfi RightsX csúcstalálkozón beszélt — írja az Euronews, AFP-anyag alapján.
Türk szerint a mesterséges intelligencia futurisztikusnak tűnhet, valójában azonban egy régi hatalmi narratíva húzódik a háttérben. „Egy maroknyi ember még mindig a világ AI-számítási kapacitásának, adatainak és infrastruktúrájának nagy részét irányítja. Közös szabályaink pedig továbbra sincsenek arra, hogyan lehetne a fejlesztést mérsékelni vagy irányítani” — fogalmazott.
A hatalmi koncentráció mértéke
A főbiztos szerint súlyos demokratikus deficitet jelent, hogy öt technológiai vállalat birtokolja a globális AI-számítási kapacitás több mint 70 százalékát. „A jövő technológiáját szinte középkori módon kormányozzák: néhány kiválasztott ember irányítja, gyakorlatilag minden fék és ellensúly, részvétel és elszámoltathatóság nélkül” — mondta. Hozzátette: a történelem azt mutatja, hogy ilyen hatalom mellett a közemberek jogai és szabadságai szenvedik meg elsőként a következményeket.
Türk megismételte, hogy jogalapú AI-szabályozásra van szükség. Szerinte a technológia egyre inkább irányítja az emberek életét, gyakran anélkül, hogy erről tudomással bírnának, és a közvitát „finom, alattomos módon” torzíthatja. Figyelmeztetett arra is, hogy az elfogult algoritmusok ipari méretekben újíthatnak meg igazságtalanságokat.
Kritikus infrastruktúra és kockázatok
A közlekedés, az élelmiszer-ellátás és az egészségügy egyre inkább digitalizált, mondta, és nem járhatunk messze attól a naptól, amikor az AI – akár önállóan, akár rossz kezekben – egész közösségek vagy országok kritikus infrastruktúráját kapcsolhatja ki. „Ha az emberek az AI miatti civilizációs összeomlás esélyeiről beszélnek, fel kell tennünk a kérdést: ki dönti el, milyen kockázatokat vállalunk?”
Türk óvatos optimizmusának adott hangot: szerinte az emberek végül szembeszállnak az ellenőrizetlen hatalommal, a demokratikus deficit pedig bizalmi deficitté alakulhat. Példaként a fiatalokat hozta, akik már most kilépnek az online térből, hogy visszaszerezzék élethelyzetük feletti kontrollt.
Az AI előnyeit igazságosan kellene megosztani, ehhez a technológiai cégek jóindulata, de szabályozás és elszámoltathatóság is szükséges. Türk szerint levelet írt az élvonalbeli AI-cégeknek, amelyben hatékony védelmi intézkedések bevezetésére sürgeti őket, „mielőtt túl késő lenne”.
Hasonlatával élve: egy tej sem juthat el az üzletbe rétegnyi vizsgálat, szabály és előírás nélkül, így az AI esetében „magától értetődő, hogy valamilyen szabályozásra szükség van” a benne rejlő károkozási lehetőség miatt. A modellek betanításához pedig az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát javasolta „feladatul” adni az AI-nak.