Deepfake: a közzétevő felel a jelölésért, nem a fejlesztő
Augusztus 2-án alkalmazandóvá váltak az uniós MI-rendelet tájékoztatási szabályai, és Magyarországon a Tudományos és Technológiai Minisztérium alá tartozó MI Piacfelügyeleti Hatóság ellenőrzi őket. A hatóság honlapja szerint a kötelezettségek nagyobb része a fejlesztőt terheli, de a deepfake-tartalom és a közérdekű ügyekről szóló, MI-vel írt szöveg megjelölése azé a cégé, amelyik közzéteszi.
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet (MI Rendelet) 50. cikkének átláthatósági szabályai 2026. augusztus 2-án váltak alkalmazandóvá. A hazai végrehajtásért az MI Piacfelügyeleti Hatóság felel, amely a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) kormányrendelet alapján látja el a feladatát. A hatóság tájékoztató oldalt működtet, és a [email protected] címen fogad panaszbejelentést.
A hatóság nem önálló államigazgatási szerv, hanem a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egysége. Ennek gyakorlati következménye is van: a rá vonatkozó, kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat nem ő maga, hanem a minisztérium teszi közzé.
Szolgáltató vagy alkalmazó: ezen múlik minden
A tájékoztató szerint a legelső eldöntendő kérdés, hogy a cég szolgáltatónak vagy alkalmazónak minősül-e. Szolgáltató az, aki MI-rendszert fejleszt vagy fejleszttet, és a saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Alkalmazó az, aki saját szakmai tevékenységében használ egy kész rendszert. A magyar cégek túlnyomó része ez utóbbi kategóriába esik, amikor előfizet egy MI-megoldásra.
A megkülönböztetés azért lényeges, mert a kötelezettségek megoszlanak. Chatbot vagy telefonos MI esetén a szolgáltató köteles úgy kialakítani a rendszert, hogy a felhasználó tudja, géppel beszél. Generált kép, hang, videó vagy szöveg esetén szintén a szolgáltató köteles biztosítani, hogy a kimenet géppel olvashatóan jelölt legyen. Érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszernél viszont már az alkalmazó köteles tájékoztatni az érintetteket, méghozzá azelőtt, hogy először kapcsolatba lépnének a rendszerrel. Deepfake-tartalom és közérdekű ügyről szóló, MI-vel készült szöveg esetén pedig a közzétevő alkalmazó köteles jelezni, hogy a tartalom mesterségesen készült vagy módosult.
Vagyis aki kész rendszert vásárol, elsősorban azt ellenőrizze, hogy a szállító elvégezte-e a rendszer szintű jelölést. A közzétételhez kapcsolódó tájékoztatás viszont a hatóság szerint az alkalmazó saját felelőssége marad.
A csapda: az alkalmazóból szolgáltató lehet
A tájékoztató külön kiemel egy esetet, amiről a legtöbb cég nem tud. Az alkalmazóra a szolgáltatói kötelezettségek is átszállhatnak, ha a már forgalomban lévő rendszert saját neve vagy védjegye alatt üzemelteti, jelentős módosítást hajt rajta végre, vagy az eredetitől eltérő célra használja.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy saját márkanév alatt futtatott ügyfélszolgálati chatbot már a cég saját tájékoztatási kötelezettségét keletkeztetheti. A hatóság ezért azt javasolja, hogy beszerzéskor, testreszabáskor és új felhasználási cél kijelölésekor is vizsgálják felül a szerepet.
Ami eleve tilos
Az érzelemfelismerő rendszerek használata munkahelyeken és iskolákban főszabályként tilos, ahogy tilos a külső megjelenés alapján faji, etnikai vagy világnézeti kategorizálást végző biometrikus rendszer is. A jogszerűen használható érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek nagy kockázatúnak minősülnek, rájuk a legszigorúbb előírások vonatkoznak, de azokat csak 2027. december 2-től kell alkalmazni.
Amit a hatóság oldala nem mond meg
A honlap a kötelezettségeket ismerteti, a jogkövetkezményekről viszont a gyakran ismételt kérdések rovatában nem találtunk nyilvánosan olvasható választ a cikk írásakor. A bírságok mértékét és az ellenőrzés rendjét tehát a 2025. évi LXXV. törvényből, illetve a 344/2025. (X. 31.) kormányrendeletből kell kiolvasni; ezt magunk nem ellenőriztük.
Háttér: az EU AI Act határidő-naptára