Deepfake: a gépi jelölés a fejlesztőé, a közlés a közzétevőé
Augusztus 2-án alkalmazandóvá váltak az uniós MI-rendelet átláthatósági szabályai, és Magyarországon a Tudományos és Technológiai Minisztérium alá tartozó MI Piacfelügyeleti Hatóság ellenőrzi őket. A kötelezettség megoszlik: a kimenet géppel olvasható jelölése a fejlesztőé, azt viszont, hogy egy deepfake vagy egy közérdekű ügyről szóló, MI-vel írt szöveg mesterséges, a közzétevő cégnek kell közölnie.
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet (MI Rendelet) 50. cikkének átláthatósági szabályai 2026. augusztus 2-án váltak alkalmazandóvá. A hazai végrehajtásért az MI Piacfelügyeleti Hatóság felel, amely a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) kormányrendelet alapján látja el a feladatát. A hatóság tájékoztató oldalt működtet, és a [email protected] címen fogad panaszbejelentést.
A hatóság nem önálló államigazgatási szerv, hanem a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egysége. Ennek gyakorlati következménye is van: a rá vonatkozó, kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat nem ő maga, hanem a minisztérium teszi közzé.
Szolgáltató vagy alkalmazó: ezen múlik minden
A tájékoztató szerint a legelső eldöntendő kérdés, hogy a cég szolgáltatónak vagy alkalmazónak minősül-e. Szolgáltató az, aki MI-rendszert fejleszt vagy fejleszttet, és a saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Alkalmazó az, aki saját szakmai tevékenységében használ egy kész rendszert. A magyar cégek túlnyomó része ez utóbbi kategóriába esik, amikor előfizet egy MI-megoldásra.
A megkülönböztetés azért lényeges, mert a kötelezettségek megoszlanak. Chatbot vagy telefonos MI esetén a szolgáltató köteles úgy kialakítani a rendszert, hogy a felhasználó tudja, géppel beszél. Generált kép, hang, videó vagy szöveg esetén szintén a szolgáltató köteles biztosítani, hogy a kimenet géppel olvashatóan jelölt legyen. Érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszernél viszont már az alkalmazó köteles tájékoztatni az érintetteket, méghozzá azelőtt, hogy először kapcsolatba lépnének a rendszerrel. Deepfake-tartalom és közérdekű ügyről szóló, MI-vel készült szöveg esetén pedig a közzétevő alkalmazónak kell közölnie, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. Ez nem ugyanaz, mint a fejlesztő gépi jelölése: az a fájlba épül, ez pedig az olvasónak szól.
Két kivétel is van, és mindkettő magában a rendeletben áll. Ha a tartalom nyilvánvalóan művészeti, kreatív, szatirikus vagy fiktív mű része, a kötelezettség arra szűkül, hogy a mesterséges tartalom meglétét megfelelő módon közölni kell, a mű élvezetének akadályozása nélkül. A közérdekű ügyekről szóló, MI-vel írt szövegre pedig egyáltalán nem vonatkozik a közlési kötelezettség, ha a tartalom emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen esett át, és a közzétételért természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel. Szerkesztőségnek és tartalomgyártónak ez a mondat a legfontosabb az egész 50. cikkben.
Vagyis aki kész rendszert vásárol, elsősorban azt ellenőrizze, hogy a szállító elvégezte-e a rendszer szintű jelölést. A közzétételhez kapcsolódó tájékoztatás viszont a hatóság szerint az alkalmazó saját felelőssége marad.
A csapda: az alkalmazóból szolgáltató lehet
A tájékoztató külön kiemel egy esetet, amiről a legtöbb cég nem tud. Az alkalmazóra a szolgáltatói kötelezettségek is átszállhatnak, ha a már forgalomban lévő rendszert saját neve vagy védjegye alatt üzemelteti, jelentős módosítást hajt rajta végre, vagy az eredetitől eltérő célra használja.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy saját márkanév alatt futtatott ügyfélszolgálati chatbot már a cég saját tájékoztatási kötelezettségét keletkeztetheti. A hatóság ezért azt javasolja, hogy beszerzéskor, testreszabáskor és új felhasználási cél kijelölésekor is vizsgálják felül a szerepet.
Ami eleve tilos
Az érzelemfelismerő rendszerek használata munkahelyeken és iskolákban főszabályként tilos, ahogy tilos az a biometrikus rendszer is, amely az érintett biometrikus adataiból von le következtetést a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy a világnézetre. A jogszerűen használható érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek nagy kockázatúnak minősülnek, rájuk a legszigorúbb előírások vonatkoznak, de azokat csak 2027. december 2-től kell alkalmazni.
Mekkora bírság jár érte?
A hatóság oldala a jogkövetkezményeket érinti — annyit mond, hogy a bírságok kiszabásánál figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások sajátos helyzetét —, összeget viszont nem közöl. Az uniós felső határok magából a rendeletből kiolvashatók: az 50. cikk átláthatósági kötelezettségeinek megsértését a 99. cikk (4) bekezdésének g) pontja nevesíti, a sáv pedig 15 millió euró vagy a globális éves árbevétel 3 százaléka, a kettő közül a magasabb. Kkv-nál és induló innovatív vállalkozásnál a szabály megfordul: ott az alacsonyabb az irányadó. A konkrét hazai szankciórendszert a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) kormányrendelet állapítja meg; azt magunk nem ellenőriztük.
Háttér: az EU AI Act határidő-naptára
Javítás (2026. augusztus 8.): a cikk eredeti címe úgy fogalmazott, hogy a jelölésért a közzétevő felel, nem a fejlesztő. Az MI Rendelet 50. cikke szerint a géppel olvasható jelölés a fejlesztő kötelezettsége, a közzétevőnek pedig azt kell közölnie, hogy a tartalom mesterséges — a kettő külön kötelezettség. A címet és az érintett bekezdést pontosítottuk, kiegészítettük a művészeti, illetve a szerkesztői felelősség alá eső tartalmakra vonatkozó kivétellel, és a korábbi „a jogkövetkezményekről nem találtunk választ” megfogalmazást is helyesbítettük.