Robotok segíthetnek az időskori magány ellen, de nem pótolják az embert

A BBC új sitcomja, az „Ann Droid” azt a közeli jövőt képzeli el, ahol robotok gondoskodnak és társaságot nyújtanak az időseknek otthonukban. A sorozat főszereplője egy nemrégiben özvegyült asszony, Sue, akinek segít Linda, egy asszisztens robot. A kutatások szerint a technológia jelenleg leginkább a megfigyelésben és az emlékeztetésben jeleskedik: egy eszlelőrendszer képes riasztani egy másik személyt, vagy a technológia ösztönözhet valakit barátokkal való kapcsolatfelvételre. (Robohub)

Délnyugat-Angliában egy szociális vállalkozás „Comfort Companions” néven AI-alapú személyiségeket kínál időseknek, hogy beszélgetést és útmutatást nyújtsanak nekik. Ez a program az Age UK South Gloucestershire partnerségével fut, és célja, hogy kiegészítse az emberi segítők várólistáját, nem pedig helyettesítse őket. A West Berkshire Council gondozóotthonaiban robotállatokkal végeznek kísérleteket.

A jelenlegi technológia korlátai

A jelenlegi rendszerek leginkább képernyőn megjelenő AI-avatarokból, robotmacskákból vagy -kutyákból, illetve hangszórókból állnak, és sokkal kevesebbet tudnak, mint Linda a sorozatban. Nem tudnak segíteni egy elesett személy felkelésében, mosdatásban vagy öltöztetésben. A robotok akkumulátor-élettartama is korlátot jelent: a legtöbb humanoid robot új korában 90 perc és 5 óra között bírja egy töltéssel. A gépek bizonyos feladatokban jobbak, mint másokban; míg egy robot képes sakkozni, egy ismeretlen háztartási tárgy felvétele a valós világban továbbra is nehézkes.

Az emberi kapcsolat helyettesíthetetlensége

Fontos megkülönböztetni a magányt az egyedülléttől. A magány egy személyes érzés, amely azt jelzi, hogy kapcsolataink elégtelenek, és vágyunk több vagy jobb szociális kapcsolatra. Egy robot társ nem valószínű, hogy pusztán jelenlétével oldja meg a magányt. Sokkal inkább az interakció minősége és az, hogy a technológia segít-e fenntartani a kapcsolatokat azokkal, akik számítanak. Az „Ann Droid” egyik érdekes ötlete, hogy Linda néha megerősítheti Sue meglévő kapcsolatait, ösztönözve őt barátokkal való találkozásra és otthonon kívüli tevékenységek tervezésére.

A szociális korlátok még nagyobbak: a robotok nehezen értik meg a finom társadalmi árnyalatokat, és nem tudják megbízhatóan értelmezni az arckifejezéseket. Egy arcok érzelmeit felismerni hivatott rendszerek értékelése kimutatta, hogy az idősebb arcok esetében teljesítenek legrosszabbul. Masahiro Mori robotkutató „idegen völgy” elmélete szerint, ahogy a gépek emberibbé válnak, kezdetben pozitívan reagálunk rájuk, de ha szinte emberinek tűnnek, de mégsem tökéletesek, az kényelmetlenséget válthat ki.

A robotoknak vannak előnyei: nem fáradnak el, nem unnak bele, és éjjel-nappal elérhetők. Azonban nem tudnak nyújtani egy alapvető dolgot: egy olyan kapcsolatot, amelyben mindkét fél választása szerint van jelen. Az Age UK South Gloucestershire programja ezt a kiegészítő szerepet célozza meg.