Pigouvian adó csillapítja az AI versenyképes automatizációját

Miként alakul a keresleti külsőhatás

A modellben minden vállalat a teljes költségmegtakarítást magához kapja, de a termékpiacon keletkező keresletcsökkenés csak egy részét viseli – a maradékot a versenytársakra hárítja. Ennek következtében a vállalatok egy automatizációs fegyverkezésbe kezdnek, amely a munkaerő eltolódását a kollektív optimális szint fölé emeli. — írta az unpopularfront.news (Hacker News)

Miért nem segít a béremelés vagy UBI

A tanulmány kimutatja, hogy a bérek emelése, a szabad belépés, a tőkejövedelem-adó, a dolgozói részvényjuttatás, az egyetemileg biztosított alapjövedelem vagy a képzés mind csak részben csökkentik a keresleti külsőhatást. Ezek a beavatkozások nem változtatják meg azt a struktúrát, amelyben a vállalatok a verseny miatt automatikusan a munkaerő helyettesítését választják.

Pigouvian automatizációs adó mint megoldás

A szerzők egy Pigouvian automatizációs adó bevezetését javasolják, amely a megtakarított költségekre vetített adóval internalizálja a negatív keresleti külsőhatást. Az adó a vállalatok számára költséget jelentene, ha a megtakarításukhoz nem járna a keresletcsökkenés teljes kompenzációja, így csökkentve a versenyképes automatizáció ösztönzését.

Marx, Keynes és a kooperatív verseny

A kutatás azt állítja, hogy a jelenség Marx „kényszerítő verseny” koncepciójának modern, AI-alapú változata, miközben Keynes aggályait idézi az aggregált kereslet csökkenéséről. A szerzők szerint a versenyző cégek önmagukban racionális döntése – a munkaerő helyettesítése – a gazdaság egészére nézve destruktív hatást eredményez.

Politikai következtetések

James Crotty felvetette, hogy a kooperatív verseny elleni küzdelemhez állami koordinációra van szükség, és a Pigouvian adó lehet a legpraktikusabb eszköz. John Ganz a „The AI Layoff Trap” című tanulmányban foglalta össze a javaslatot.