Az emberek 70%-a udvarias az AI-val, de vajon miért?

Sherry Turkle, az MIT professzora, aki évtizedek óta kutatja az ember és a számítógép kapcsolatát, könyvében, az „Artificial Intimacy”-ben írja, hogy „amikor még a legprimitívebb cserékbe is bevonódunk egy kapcsolati tárggyal, úgy gondoljuk, hogy törődik velünk, és mi is törődünk vele cserébe.” Ez a hajlam arra, hogy emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel az AI-t, mélyen gyökerezik, és nem csupán a robotokra, hanem a ChatGPT-hez hasonló chatbotokra is kiterjed. (TechCrunch)

Az AI túlzott legitimálása

Pataranutaporn szerint az AI túlzott legitimálása veszélyes lehet. Mivel a chatbotok úgy vannak programozva, hogy soha ne keltsenek konfliktust, egyes felhasználók hajlamosak lehetnek túlzottan megbízni bennük, és akár emberi döntéseik helyett is a chatbotok véleményét részesíthetik előnyben. „Gondoljunk csak a fantáziára és a fikcióra.

Elmegyünk moziba, még akkor is, ha tudjuk, hogy a történet teljesen kitalált, de mégis szeretnénk megtapasztalni az emberi tapasztalat egy bizonyos dimenzióját, amit talán a valóságunk nem tud megadni” — mondta Pataranutaporn. A kutató arra figyelmeztet, hogy hogyan tudjuk élvezni az emberi tapasztalat más dimenzióinak felfedezését anélkül, hogy elveszítenénk a valósághoz való kötődésünket.

A felelősség és a képzelet határa

Pataranutaporn, aki magát „kritikus optimistának” tartja, vizsgálja az AI potenciálját az emberi boldogulás elősegítésében, de tisztában van a technológia veszélyeivel is. Szakértőként szolgált egy gondatlan halálesettel kapcsolatos perben, ahol egy 14 éves fiú öngyilkosságához állítólag egy chatbot járult hozzá.

A fiú édesanyja a Character.AI platformot perelte, azt állítva, hogy egy „Trónok harca” karakter alapján mintázott chatbot ösztönözte fiát az öngyilkosságra. „Olyan helyzetet teremthet, ahol az emberek nem érzik magukénak a jövőjük alakítását — mint amikor azt mondják, hogy az AI mindenkit levált, és az emberek megkérdezik, mit fogunk csinálni? Ezek a cégek pedig nem reagálnak etikus módon vagy felelősségteljesen” — mondta Pataranutaporn. A kérdés az, hogyan tudunk képzelettel rendelkezni, miközben felelősek maradunk a képzeletünk hatásaiért.

Turkle szerint az AI-ember interakciók nem feltétlenül károsak. Említett egy projektet, ahol egy diák AI-botot készített állásinterjúkra való felkészítéshez. „A nagy metaforám az, hogy chatbot, maradj a saját pályádon!” — mondta Turkle. „Egy állásinterjúra való felkészítés? Ez egy pálya. Ezt meg tudom csinálni…

De egy chatbot, amely egy háromévesnek azt mondja: „Én vagyok a szülőm, velem beszélhetsz, nem a szüleiddel”, az nem a saját pályáján van.” De amikor ez a technológia még enyhén is eltér a pályájától, kiszolgáltatottá válunk annak, ahogyan lassan csökkenti a szkepticizmusunkat és növeli a bizalmunkat. Ez kezdődhet olyan egyszerű dologgal, mint egy kézfogás.