Anil Seth szerint a tudatosság inkább az élethez kötődik, mint a számításhoz
A tudatosság valószínűbben az élet tulajdonsága, mint a számításé — írja Anil Seth neurotudós esszéjében, amellyel 2025-ben megnyerte a Berggruen-díjat.

Anil Seth, a Sussex Egyetem neurotudományi professzora és a Centre for Consciousness Science igazgatója a Noema Magazine hasábjain fejtette ki álláspontját. Seth az esszéje alapján nyerte meg a Berggruen Prize 2025-ös esszéversenyét. Szerinte a tudatosság inkább az élethez kötődik, nem a számítási folyamatokhoz, és ezért rossz ötlet tudatos, vagy annak látszó mesterséges intelligenciát létrehozni — írja a Hacker News.
Intelligencia és tudatosság: két különböző dolog
Seth szerint a két fogalmat gyakran összekeverjük, pedig eltérőek. Az intelligencia elsősorban a cselekvésről szól: arról, hogy egy rendszer összetett célokat ér el rugalmas eszközökkel. A tudatosság ezzel szemben a létezésről szól. Thomas Nagel fogalmazásával élve: egy élőlénynek akkor vannak tudatos állapotai, ha van olyan, „milyen annak lenni”. Az AI-rendszerek az intelligencia valamilyen formáját jogosan támaszthatják igényként, de az, hogy van-e valami, „milyen lenni” a ChatGPT-nek, sokkal nehezebben válaszolható meg.
Miért hisszük, hogy a gép tudatos lehet?
Seth három pszichológiai torzítást nevez meg, amelyek miatt az emberek hajlamosak összekapcsolni a kettőt: az antropocentrizmust, az emberi kiválasztottság hitét és az antropomorfizmust, vagyis az emberi tulajdonságok rávetítését nem emberi dolgokra. Ezek a torzítások — Seth szerint — gyakran csak felszíni hasonlóságokon alapulnak.
Miért számít ez már most?
Seth szerint a tudatosnak látszó AI-ről alkotott kép akkor is fontos, ha a valóság más. Ha úgy érezzük, hogy a gépi társaink valóban éreznek, pszichológiai sebezhetőségeinket lehet kihasználni, etikai prioritásaink torzulhatnak. Ha pedig jogokat adnánk az AI-nek, előfordulhat, hogy nem tudjuk kikapcsolni, akkor sem, ha az érdekeink ellen dolgozik. A téma végső soron arról is szól, hogyan értjük saját emberi természetünket: aki túlságosan könnyen azonosítja magát a saját gépi alkotásával, az nemcsak túlbecsüli a gépet, hanem alulbecsüli önmagát.
A Lemoine-eset és a szakértői vita
A 2022-es Washington Post-interjúban Blake Lemoine, a Google mérnöke azt állította, hogy a LaMDA nevű chatbot tudatos, érzelmei vannak. A Google a titoktartási szabályok megsértése miatt elbocsátotta, az állítását pedig sokan nem vették komolyan. Seth szerint a kérdés azonban nem tűnt el. David Chalmers lehetségesnek tartja, hogy a tudatos gépek nem túl távoli jövőben megjelennek, Geoffrey Hinton pedig úgy véli, már léteznek. Seth a kérdést nem úgy kezeli, mint eldöntött tényt: a tudatosság természete és az AI-ben való megjelenése továbbra is nyitott kérdés.