AI-al vezérelt célpontkijelölés a Gázában, emberi felügyelet hiánya
Kenneth Roth, az egykori Human Rights Watch vezérigazgatója szerint a Lavender és a Where’s Daddy? rendszerek működése háborús bűnnek minősülhet.
Az izraeli hadsereg a Hamasz támadása utáni időszakban drasztikusan növelte a célpontok számát, ami felülírta a korábbi szigorúbb ellenőrzési protokollokat. Egy izraeli tisztviselő szerint mindössze 20 másodpercet töltöttek célpontonként, és „nulla hozzáadott értékük” volt emberként, pusztán „bélyegzőként” funkcionáltak. (Guardian AI)
Az AI-fegyverek működése
A Lavender rendszer telefonadatok alapján azonosítja a Hamasz tagjait, míg a Where’s Daddy? rendszer a gyanúsítottak otthonait követi, így gyakran családtagok is elpusztulnak. Az emberi felülvizsgálat a gyakorlatban névleges, a döntéseket gyakorlatilag az AI hozza.
Nemzetközi szabályozás hiánya
A nemzetközi tárgyalások, mint a Genfi megbeszélések, ahol 128 kormány próbált kötelező szerződést létrehozni az autonóm fegyverek ellen, rendre elbuknak. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Oroszország képviselői, Donald Trump és Vlagyimir Putyin utasítására, gyengítették a szöveget, különösen az emberi felülvizsgálatra vonatkozó részt.
Ez lehetővé teszi, hogy az AI által kijelölt célpontokat az emberi tisztviselők gyakorlatilag ellenőrzés nélkül hagyják jóvá, ami háborús bűnök elkövetéséhez vezethet. Az izraeli hadsereg még azt is megengedte, hogy egy alacsony rangú Hamasz-harcos megölése 20 civil halálos áldozatot követeljen, ami súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot.
Orosz és ukrán csapatok már kísérleteznek teljesen autonóm fegyverekkel a drónok jelzési problémáinak megoldására. Az izraeli hadsereg 20 másodperces célpontellenőrzési ideje és a 20 civil áldozatot követelő támadások a rendszer működésének legkonkrétabb mutatói.