A Reuters elnöke szerint az árnyék-AI nagyobb veszély a kiadóknak, mint az AI-val írt hírek
Paul Bascobert, a Reuters News elnöke elismerte, hogy nem ismeri minden olyan AI-agentet, amelyet a munkatársai építettek, miközben a Le Monde vezérigazgatója kizárta, hogy a lap gépi írású tartalmat közöljön.

Paul Bascobert, a Reuters News elnöke a lisszaboni Web Summit 2026-on, ahol 70 000 résztvevő gyűlt össze, elismerte: nem ismeri minden AI-agentet, amelyet a munkatársai építettek. Ez szerinte a kiadókat jobban fenyegeti, mint az AI által írt hírek – írja az AI for Newsroom.
A Reuters saját platformot fejlesztett, az Open Arena-t, amelyen a riporterek maguk építhetnek AI-agenteket. Bascobert szerint ez „csodálatosan hangzik”, de aggasztja, ha egy riporter olyan agentet épít, amely kormányzati weboldalakról gyűjt és manipulál adatokat. Ilyenkor – mondta – a technológiai csapatától kérdezi: „Tudják, mit csinálnak a mi technológiánkkal?”
Kibervédelmi és jogi kockázatok
Bascobert kifejtette, hogy a kockázatok elsősorban a kibervédelem és a weboldalak felhasználási feltételeinek megsértése. Ez az árnyék-AI lényege: a munkatársak a vállalat szélesebb körű tudta nélkül építenek vagy használnak AI-eszközöket. „Az tart ébren éjszaka, hogy valóban tisztában vagyunk-e azzal, mit csinál az emberek AI-val?” – fogalmazott.
Az AI-agentek a szerkesztésben is határt kapnak. Bascobert szerint „rendben van, ha az AI elemez és szerkeszt, de nem lehet a szerkesztő”. Minden Reuters-cikknek újságírói név kell, és ha probléma adódik, azért a riportert terheli a felelősség.
Louis Dreyfus, a Le Monde vezérigazgatója ennél is tovább ment: a lap nem közöl AI által írt tartalmat. Az előfizetések nőnek, az olvasók a bevétel 75%-át adják. Szerinte ha az olvasó azt hiszi, hogy amit olvas, nem emberek, hanem AI írta, az a lap üzleti modelljének a végét jelentené.
Dreyfus Thélyson Orélien esetét hozta fel: a bestseller regényét visszavonták a Prix Goncourt-válogatásból, mert AI-val írtnak tartották. Szerinte ez „a szerző karrierjének a vége”.
Hírek értékesítése AI-rendszereknek
Bascobert arról is beszélt, hogy a Reuters már AI-rendszereknek is értékesíti a híreit. Júliusban indított egy MCP-alapú szolgáltatást, amellyel más szerkesztőségek AI-asszisztensei kereshetnek a naponta publikált mintegy 5000 történet, fotó és videó között. Szerinte a nagyobb lehetőség a médián kívül van: egy autógyártó AI-rendszerének például a geopolitikai kockázatokról és nyersanyagárakról kell olyan híreket kapnia, amelyekben „teljesen megbízhat”.
Julie Pace, az Associated Press vezető szerkesztője szerint az AI-agentek az AP meglévő ügyfelei mellé csatlakoznak: „Nem vagy-vagy, hanem és.” Dreyfus szerint a ChatGPT-ről érkező olvasók tizenháromszor nagyobb arányban válnak előfizetővé, mint a Google-keresésről érkezők, a Le Monde pedig licencben adja újságírását az OpenAI-nak. Dreyfus azt szeretné, ha az Európai Bizottság kényszerítené az AI-cégeket, hogy minden kiadóval szerződjenek.
A szabályozás azonban lassan halad. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke szerint az AI-törvény végrehajtása eddig annyiban merült ki, hogy kérdéseket küldtek a legfejlettebb modellek fejlesztőinek, és elolvasták a válaszaikat.
Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója figyelmeztetett: az AI-agentek már most a legnagyobbakat részesítik előnyben, mert ott van a legtöbb információ. Szerinte így a meglévő óriásvállalatok nyernek, a startup veszít.
A színpadokon felmerült problémákra több médiastartup is válaszolt. A HoneyLog a szerverlogokból mutatja meg, mely AI-crawlerek használják fel a kiadó tartalmát. A Mera News a felhasználók hírprofilját a telefonjukon tartja, és a kiadó saját oldalára irányítja őket, fizetőfallal együtt. A Wizpress szerkesztőségeknek ad AI-s szövegtervezőt szerkesztői felügyelet alatt, az IntroLinq pedig 50%-os jutalékot fizet a kiadóknak, ha az olvasók a cikkekből linkelt szakértőket foglalnak le.
Az utolsó összefoglaló helyett a cikk egyik legkonkrétabb állítása marad: a Reuters naponta mintegy 5000 történetet, fotót és videót publikál.