Átalakíthatja a tanórákat az AI, erről tartanak konferenciát pedagógusoknak
Az AI-tutor és a fordított tanterem alapjaiban változtathatja meg az iskolai órákat, a sajátos nevelési igényű gyerekeknek pedig már most sokat segíthet. Erről szól a Raabe Klett november 21-i budapesti konferenciája.
Feje tetejére állíthatja a magyar iskolák működését a mesterséges intelligencia: megváltozhatnak a tanítási órák, átalakulhat a pedagógusok szerepe, és teret nyerhet az AI-tutor és a fordított tanterem. Ehhez viszont mielőbb újra kell gondolni, mit és hogyan tanítunk – vélik a Raabe Klett Jövőóra – AI az oktatásban című konferenciájának előadói, közölte a nyelv- és tankönyvkiadó, pedagógus-továbbképzéseket is szervező cég.
Mi az a fordított tanterem?
A fordított tanteremben (flipped classroom) a diákok otthon dolgozzák fel az új tananyagot, az iskolai órán pedig nem a tanár magyaráz, hanem közös munka, kreatív feladatok, gyakorlás és a nehezebben érthető részek átbeszélése folyik. A módszer nem új, de az AI előtérbe hozhatja: a diákok tutorként, tanulótársként használhatják, így jóval több segítséget kapnak az otthoni tanuláshoz.
Mitől nem lesz házifeladat-automata?
Forró Tamás, a Raabe Klett stratégiai és üzletfejlesztési vezetője szerint ha az internet nem is hozott gyökeres változást a magyar oktatásban, az AI rákényszeríthet arra, hogy végre foglalkozzunk a régóta meglévő problémákkal. Ahhoz, hogy a diákok ne házifeladat-automataként használják, az iskolának vissza kellene hoznia a természetes kíváncsiságukat: át kellene gondolni, valóban ennyi tárgyat kell-e tanulniuk, adni kellene több választási lehetőséget, és mindenekelőtt csökkenteni kellene az óraterhelést. A fordított tanterem is csak így működhet, mert napi 8-9 óra után a diákok otthon már nem fognak még órákig tanulni az AI-tutorral.
Segíthet a sajátos nevelési igényű diákoknak
„A többségi pedagógusok borzasztóan kétségbe vannak esve attól, hogy nem tudják, hogyan nyúljanak az SNI-s, diszes, figyelemzavaros vagy autista gyerekekhez, mert semmiféle támpontot nem kapnak” – mondja Aknai Dóra Orsolya gyógypedagógus, neveléstudományi kutató. A súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma 2001 és 2025 között 7000-ről 52 ezerre nőtt, és ez csak a diagnózissal rendelkezőket mutatja. A kutató szerint az AI „láthatatlan gyógypedagógiai asszisztensként” a gyerekeknek és a pedagógusoknak is sokat segíthet.
Példája szerint egy diszlexiás diák történelemtanuláskor az olvasás technikájára koncentrál, ezért nehezebben érti a szöveget. Az AI-tól kérheti, hogy bontsa rövid részekre és magyarázza el egyszerűbben a tananyagot. Azt viszont, hogy melyik segítség a megfelelő, és hogy a diák megértette-e a lényeget, a pedagógussal együtt kell megítélni. „Az eszköz adhat ötleteket és gyorsíthatja az előkészítést, de a gyermek ismeretét és a pedagógiai döntést nem helyettesíti” – mondja a konferencián tartandó workshopjáról.
A konferencia
A Jövőóra – AI az oktatásban konferenciát 2026. november 21-én, szombaton rendezik meg az ELTE lágymányosi campusán. Szó lesz az AI tanórai alkalmazásáról, az óratervezésről, a tanulók támogatásáról, a felelős iskolai AI-stratégiáról, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban készülő iskolai MI-stratégiáról, valamint azokról a készségekről, amelyek az AI korában még fontosabbá válnak. A rendezvény elsősorban általános és középiskolai pedagógusoknak, intézményvezetőknek szól, egyes előadásai az óvodai nevelésben dolgozóknak is hasznosak. A részletek a konferencia oldalán olvashatók.
A cikk a Raabe Klett sajtóközleménye alapján készült.