Kínai AI-cégek csábítanák el az OpenAI és Anthropic kutatóit, a bérkülönbség a fő akadály
A MiniMax 2025-ben 84,3 millió dollárt költött juttatásokra 415 fő mellett, vagyis főnként nagyjából 203 ezer dollárt, de ez a szám a részvényalapú juttatásokat és az összes részleg dolgozóit is tartalmazza.
Kínai AI-cégek, köztük a MiniMax és a Moonshot, amerikai kihelyezett irodákat nyitnak, és az OpenAI, illetve az Anthropic kutatóit céloznák meg. A Rest of World szerint a toborzók „kis zsenikként” emlegetik a jelölteket. A toborzás eddig mégsem járt nagy sikerrel: a kínai cégek ritkán tudnak versenyképes béreket ajánlani.
A Carnegie China szeptemberi tanulmánya szerint a világ vezető AI-kutatóinak több mint fele Kínában végezte alapképzését. Az USA 2025-ben 2145 fős nettó nyereséget könyvelt el kutatók tekintetében, míg Kína 1729 fős nettó veszteséget szenvedett el — írja a Carnegie China elemzése.
Bérek és juttatások összehasonlítása
A bérkülönbség a legszembetűnőbb. A MiniMax 2025-ben 84,3 millió dollárt költött munkavállalói juttatásokra, ami 415 fős létszám mellett nagyjából 203 ezer dollár főnként. A Z.AI 2026 első félévében becsült éves juttatása főnként körülbelül 140 ezer dollár volt. Mindkét szám tartalmazza a részvényalapú juttatásokat és az összes részleg dolgozóit is, így nem közvetlenül kutatói fizetések.
Az OpenAI San Franciscó-i kutatómérnöki álláshirdetése ezzel szemben 250 ezer és 445 ezer dollár közötti alapbért ír ki, a részvényjuttatások nélkül. Három Szilícium-völgyben dolgozó kínai kutató szerint kollégáik többsége évi 1 millió dollárt meghaladó csomagot kap.
Wu, az Epoch AI kutatója szerint a kínai cégek pénzügyi háttere is gyengébb: a hat vezető kínai AI-cég együtt a szeptemberi adatok szerint az OpenAI és az Anthropic AI-hez kapcsolódó bevételének nagyjából 10 százalékát termelte meg. A karrierlehetőségek is számítanak: Wu szerint még magas beosztású Meta-mérnökök is hajlandók lehetnek alacsonyabb pozícióba lépni az Anthropicnál a frontier AI-munka miatt.
A kínai cégek ugyanakkor emelik a béreket. A ByteDance Seed nevű modellfejlesztő részlege az egyik forrás szerint a konkurens ajánlatnál 1,5-szörös ajánlattal próbálná megnyerni a jelölteket. Wu Yonghui, aki 17 évet dolgozott a Google-nél, 2025 elején lett a Seed kutatási vezetője. A Seed jelenleg 71 állást hirdet San Josén, San Diegóban és Seattle-ben.
Munkakörnyezet és munkarend
A fizetés azonban nem minden. Három Egyesült Államokban dolgozó kínai kutató azt mondta a Rest of World-nek, hogy az amerikai cégeket a jobb munka–magánélet egyensúly és a frontier modelleken végzett munka miatt részesítik előnyben. Damien Ma, a Carnegie China igazgatója szerint a Szilícium-völgy az egyetlen olyan hely a kínai kutatók számára, ahol a 996-os munkarend nem számít elfogadottnak.
A toborzást politikai feszültségek is övezik. Washington évek óta korlátozza a kínai cégek hozzáférését a fejlett Nvidia chipekhez, és ellenőrzi a tengerentúli adatközpontok és felhőszolgáltatások használatát, de a kínai AI-cégek amerikai működését és mérnökök felvételét nem tiltják. Kína ugyanakkor exportkontrollt javasolt bizonyos fejlett AI-modellekre.
Az amerikai hatóságok és cégek szerint a kínai labok jogosulatlan desztillációs módszerekkel másolják a modelleket. Ma szerint a versenyhelyzet könnyen nemzetbiztonsági érvekkel nehezítheti a tehetségszerzést. A Huawei 2019-ben több mint 600 állást szüntetett meg amerikai kutatóintézetében, a Futurewei-ben, miután Washington korlátozásokat vezetett be a cégre.