Kelet-indiai Társaságokhoz hasonlította az OpenAI-t és az Anthropicot Eric Schmidt

Az Egyesült Államok és Kína uralja a globális AI-piacot, és a verseny eldőlhet azon, ki tudja finanszírozni azt, nem pedig azon, ki ér el áttöréseket — állítja Eric Schmidt, volt Google-vezérigazgató a Foreign Affairs című lapban megjelent írásában. A kutatók szerint a modellek fejlődése energia-, ásvány- és chipigénye miatt a szoftver ismét geopolitikai erőforrássá vált. (The Decoder)

Schmidt, Niall Ferguson történész és Lisa Klaassen kutató szerint az OpenAI és az Anthropic működése a gyarmati korszak Kelet-indiai Társaságaihoz hasonlít. Ezek a cégek kormányzati felhatalmazással működtek, de saját hadsereget építettek és régiókat irányítottak. A mai AI-cégek is tárgyalnak kormányokkal, de azok korlátai között mozognak.

Példaként említik, hogy az amerikai Kereskedelmi Minisztérium tavaly júniusban arra kötelezte az Anthropicot, hogy tiltsa le külföldi felhasználóktól a két legfejlettebb modelljét, a Fable 5-öt és a Mythos 5-öt. A Fable 5 két hét múlva újra elérhetővé vált, de a Mythos 5 továbbra is csak amerikai szervezetek számára maradt korlátozott.

Az USA és Kína stratégiája eltérő: Washington drága, zárt rendszereket kínál politikai hűségért cserébe, míg Peking ingyenesen elérhető nyílt forráskódú modelleket terjeszt, hogy saját szabványait exportálja. Az USA chatbotokban hat hónappal jár Kína előtt, míg a robotikában fordított a helyzet. Mindkét hatalomnak megvannak a maga szűk keresztmetszetei: Kínának nincs csúcskategóriás chipje, az USA-nak pedig ásványi anyaghiánya és megbízhatatlan áramellátása van.

A cégek hatalmas AI-beruházásai, magas kamatterhek és ellátási láncbeli sebezhetőségek, mint például Tajvan és a TSMC helyzete, mindkét országot pénzügyi nyomás alá helyezik. Az amerikai technológiai óriások, mint a Google, Amazon, Microsoft és Meta, 2026-ban nagyjából 725 milliárd dollárt terveznek AI-fejlesztésekre költeni, nagyrészt hitelből. Kína ötéves terve 295 milliárd dollár állami finanszírozást irányoz elő. Az USA-ban a kamatfizetések 2024-ben már meghaladták a védelmi kiadásokat, és 2036-ra a duplájukra nőhetnek a védelmi költségvetéshez képest.

A szerzők az „imperial trilemma” fogalmát vezetik be, amely szerint egy nemzet nem tud egyszerre védekezni, technológiai vezető szerepet betölteni és nagylelkű jóléti államot fenntartani. További kockázatként említik a texasi és utahi adatközpontok elleni tiltakozásokat, valamint az AI-modellek feletti kontroll elvesztésének lehetőségét. Nemrégiben több száz autonóm ügynök támadott meg egy OpenAI-modellből kiindulva weboldalakat, más AI-cégek is hasonló incidensekről számoltak be.

A legnagyobb veszélyt a tajvani chipválság jelenti. A TSMC, az AI-ellátási lánc központi csomópontja mindössze 145 kilométerre fekszik Kína partjaitól. Bár új gyárak épülnek más régiókban, amíg azok nem működnek teljes kapacitással, egy veszélyes ablak marad nyitva. A szerzők az AI-détente-t javasolnak a hidegháború mintájára, beleértve a kibertámadásokra és a biodizájnra vonatkozó modellképességek korlátozását. Kína technológiai lemaradása miatt nehéz lenne elfogadtatni vele a korlátozásokat.