Az IMF szerint az AI-kereslet kamatemelésre kényszerítheti a világ jegybankjait
Az AI iránti kereslet a világ legerősebb jegybankjait kamatemelésre kényszerítheti, figyelmeztetett Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója. Idén 4,7 százalékos globális inflációt vetít előre a szervezet.

Georgieva szerint az AI-hardver és a kapcsolódó technológiai termékek iránti kereslet szerte a világon emeli a fogyasztói árakat. Ehhez a közel-keleti háború okozta energiasokk is hozzájárul, ami tovább erősíti az inflációs nyomást. „Ez számos gazdaságban a monetáris politika szigorítását teszi szükségessé” – mondta. (The Guardian)
A vezérigazgató a 2026-os APEC-csúcson arra figyelmeztetett, hogy a két tényező együtt idén 4,7 százalékra tolhatja a globális inflációt. Hozzátette, hogy az AI gyors elterjedése több országban a vártnál erősebb gazdasági növekedést is támogat, a Közel-Keleten zajló háború ellenére.
A jegybankoknak az idei évben már emelniük kellett a kamatokat, miután februárban kitört háború a kőolaj világpiaci árát száz dollár fölé hajtotta, újra felélesztve az inflációs nyomást. Az Európai Központi Bank júniusban emelt először 2023 óta, az amerikai Federal Reserve szeptemberben követte, a Bank of England pedig a hónap elején.
Befektetések és egyenlőtlen előnyök
A pénzügyi piacok jövőre további kamatemeléseket várnak, miközben az AI gyors terjedése erősíti a gazdasági növekedést. Az olajárak azonban az amerikai félidős választások után, valamint a kínálat bővülése nyomán az elmúlt hetekben visszaestek. Az AI-buboréktól való félelem és a globális részvénypiacok ingatag helyzete viszont visszafoghatja a vállalati beruházásokat, a közgazdászok pedig a magas infláció miatt megszoruló háztartások kereslet-csökkenésére figyelmeztetnek.
Georgieva szerint az energiasokk idővel elmúlik, az AI viszont „örökre” megmarad, és jelentős hajtóerő marad a világkereskedelemben, a versenyképességben, a termelékenységben és a gazdasági növekedésben. Az AI-hardver és a kapcsolódó technológiai termékek már a világ áruforgalmának több mint egytizedét adják, és ez az arány gyorsan nő. Egyes országok azonban többet profitálnak a befektetésekből, mint mások. „Egyszerűen fogalmazva: aki szundít, lemarad” – mondta.
Az országoknak szerinte digitális infrastruktúrára, az AI-ra felkészült munkaerőpiacra és dolgozókra, valamint kockázatkezelésre van szükségük, különösen a pénzügyi stabilitás és a kiberbiztonsági kockázatok kezelése érdekében.
Figyelmeztetések a pénzügyi rendszerre
Georgieva megszólalását egy nappal megelőzte az Európai Központi Bank aggodalma, amely az AI-cégek egyre növekvő adósságállományát kísérő kockázatokra hívta fel a figyelmet. A bank pénzügyi stabilitási jelentésében „történelmi párhuzamokat” vont a 2000-es évek elejének informatikai buborékával és a 2008-as jelzáloghitel-válsággal. Az AI-buborék összeomlásából eredő károk szerinte átgyűrűzhetnek az euroövezet pénzügyi stabilitására.
Az ágazat egyelőre még virágzik: csütörtökön az Anthropic debütált az amerikai tőzsdén, és 83 dolláros részvényárral a valaha volt legnagyobb értékű IPO-befektetést vonzotta. A Claude chatbot fejlesztője a várakozások szerint 1,5 billió dolláros piaci értékkel a világ egyik legértékesebb tőzsdei cégévé válhat, annak ellenére, hogy 2026 első félévében 80 milliárd dolláros veszteséget jelentett.