12,5 gigawattnyi kapacitást ígérnek Ulanqabba, Kína AI-cégei saját infrastruktúrát építenek

A Goldman Sachs kutatása szerint a városban épülő projektek több mint 70%-át az elmúlt évben jelentették be, így Ázsia egyik leggyorsabban növekvő számítási klaszterévé vált. (Wired)

Földrajzi és gazdasági előnyök

A mintegy 1,5 millió lakosú Ulanqabba 2016 óta közel 100 adatközpont épült vagy kezdte meg építését. A cégeket vonzóvá teszi a magaslati elhelyezkedés és a hosszú, hideg telek, amelyek csökkentik a hűtési költségeket. Emellett Ulanqab viszonylag közel van Pekinghez, ami minimális késleltetést tesz lehetővé az adattovábbításban a népesebb régiók felé.

A legfontosabb tényező azonban a költség. Belső-Mongóliában az energia olcsóbb, mint Kína szinte bármely más részén, amit a szél- és napenergia növekedése, valamint a szénbányászat bősége táplál. Érdekesség, hogy most először kínai AI-cégek fektetnek be saját infrastruktúrába, ahelyett, hogy felhőszolgáltatóktól bérelnének számítási kapacitást.

Infrastruktúra, vízhiány és energiaforrások

A jelentések szerint a DeepSeek, a ByteDance, az Alibaba és a Xiaohongshu is hatalmas AI-adatközpontokat épít Ulanqabban. Ez azt jelzi, hogy a kínai AI-cégek, amelyek eddig kevesebbet költöttek fizikai infrastruktúrára, mint amerikai társaik, most felzárkóznak.

Az adatközpontok kezdetben magas késleltetési problémákkal küzdöttek, ami miatt főként biztonsági mentési tárolóként funkcionáltak. Az AI modellek betanítása azonban 2022-től új célt adott nekik, mivel a folyamat hónapokig tarthat, és nem igényel valós idejű beavatkozást, így a késleltetés kevésbé probléma. A 2017-ben és 2019-ben épült optikai kábelek pedig csökkentették az átlagos késleltetést öt milliszekundum alá.

Az Envision, egy nagy kínai szélturbina-gyártó, bejelentette, hogy 2 gigawattos AI-adatközpontot épít Ulanqabban, amelyet közvetlenül a saját tiszta energiaellátásához csatlakoztatnak.