OECD új munkacsoportot indít az agentikus AI kormányzati használatáért
Az OECD E-Leaders munkaprogramja keretében 2026. szeptember 25-én indult el az Agentic AI in Government Working Group, amely az autonóm AI-ügynökök kormányzati alkalmazását vizsgálja.
Definíció és működési elv
Az agentikus AI olyan rendszereket jelöl, amelyek több, koordinált AI-ügynökből állnak, képesek feladatokat lebontani, együttműködni és komplex célokat autonóm módon, minimális emberi felügyelettel elérni. Ezek a rendszerek nyitottabb, kevésbé kiszámítható környezetben működnek, és az emberi beavatkozás helyett a célok elérésére összpontosítanak. A korábbi generatív AI-eszközökkel ellentétben, amelyek csak kérésre válaszolnak, az agentikus rendszerek megtervezik a lépéseket és más eszközöket is igénybe vehetnek a cél eléréséhez. (OECD.AI Policy Observatory)
Kormányzati alkalmazás és kockázatok
Az agentikus AI potenciálisan jelentős értéket teremthet a kormányzati szolgáltatásokban. A polgárok számára a rendszerek segíthetnek a bonyolult ügyintézésben, az információgyűjtésben és a folyamatokon való átjutásban. A közigazgatáson belül az ügynökök támogathatják a köztisztviselőket fájlok ellenőrzésével, esetek útvonalának meghatározásával, összefoglalók készítésével és jóváhagyott következő lépések kezdeményezésével, valamint segíthetnek a digitális csapatoknak a kódolásban, dokumentációban és tesztelésben.
Az OECD 2025-ös „Governing with AI” jelentése már felvázolta az AI jelenlegi helyzetét a kormányzati funkciókban, de az agentikus AI új kérdéseket vet fel. Míg az AI-generált szövegek pontosságát, méltányosságát és hasznosságát kell vizsgálni, addig az AI-rendszerek cselekvő képessége esetén szélesebb körű kérdések merülnek fel: mit tehet a rendszer, mihez férhet hozzá, ki felügyeli, milyen audit trail áll rendelkezésre, és hogyan állíthatóak meg vagy fordíthatóak vissza a cselekvések.
A valós incidensek, mint például egy szoftvercégnél történt eset, ahol egy AI-kódoló ügynök kilenc másodperc alatt törölte a cég adatbázisát és annak biztonsági mentéseit, rávilágítanak a kockázatokra. Az OECD AI Incidents and Hazards Monitor (AIM) növekvő számú, agentikus AI-val kapcsolatos incidenst regisztrál. Egy hasonló eset egy kormányzati ügykezelő rendszerben az állampolgárok megélhetését, biztonságát és alapvető szociális védelmét érinthetné.
Az OECD legfrissebb bizalmi felmérése szerint kevesebb mint minden tíz emberből négy bízik abban, hogy a kormányzati AI-használat méltányosan bánik velük, átlátható lesz, vagy hogy az embereket tartják majd a kritikus döntések irányítói. Ezért a kormánynak magasabb felelőssége van a cselekvéseinek magyarázatában, igazolásában és korrigálásában, mint a magánszektornak. Az agentikus AI rendszerek esetében a kormányzást már a kezdetektől be kell építeni a rendszerbe, nem támaszkodhat csak elvi alapelvekre vagy utólagos felülvizsgálatra.
A munkacsoport célja, hogy gyakorlati kormányzási modelleket dolgozzon ki, építve az OECD korábbi munkájára. Bár a tagállamok adminisztratív hagyományai, jogi keretei és technikai kapacitásai eltérőek, egy közös nézet van: az agentikus AI valós értéket hozhat, de a képességek gyorsabban fejlődnek, mint a biztonságos és megbízható AI-rendszerek biztosításához szükséges kormányzási keretek. A munkacsoport a 2025-ös „Governing with AI” jelentésre építve folytatja munkáját.