NATO drónhálózattal erősíti keleti határát — AI segíti a repülést, ember dönt a célokról

A NATO drónokkal, szenzorokkal és mesterséges intelligenciával erősíti keleti határát, hogy felderítse és segítsen elhárítani egy esetleges orosz támadást. A nyugati tisztviselők szerint a szövetség az AI-vezérelt drónműveleteket vizsgálja a védelem megerősítésének részeként. A cél nem a teljes autonómia, hanem az, hogy a gépek segítsék a drónok irányítását, miközben az emberi kezelők döntenek a csapásokról — írja a Politico. (Politico EU)

Az ukrajnai háborúban már úttörő szerepet játszik az AI integrálása a hadviselésbe. Bár a harcok egyre inkább robotizáltak, a katonák és a védelmi techcégek is hangsúlyozzák, hogy az embernek kell a harc középpontjában maradnia. A NATO keleti határán felépítendő digitális csatamező-hálózat, az Eastern Flank Deterrence Initiative részeként a drónok, szenzorok és műholdak ezreit kötnék össze AI-val, hogy észleljék a szövetséges területen történt esetleges behatolásokat és elhárítsák a támadásokat.

AI a pilótafülkében, ember a célkeresztben

Az Egyesült Államok Hadseregének alezredese, Ben Schiff szerint mind Ukrajna, mind Oroszország továbbra is emberi irányításra támaszkodik a drónok vezérlésében. Bár egyes rendszerek rendelkeznek AI- vagy gépi tanulási képességekkel, amelyek rövid ideig tartó autonómiát tesznek lehetővé repülés közben, a navigációt elsősorban a földi kezelők végzik. Schiff szerint a repülés legunalmasabb részeit, mint a célpontokat kereső drónok várakozását a harctér felett, automatizálni kellene. Azonban a döntés arról, hogy a drón mit támadjon meg, továbbra is emberi hatáskörben marad.

„Tehát az emberek döntik el, mit csinál a drón, de nem feltétlenül kell nekik repülniük, mert nincs egymillió pilótánk. Nem tudunk egymillió drónt repülni egyszerre” — mondta Schiff a németországi Wiesbadenben, az USA Európa és Afrika Hadseregének központjában.

Schiff az EFDI Data Backbone termékmenedzsere, egy olyan keretrendszer, amelynek célja, hogy segítse a NATO erőit az információk gyors és nagyszabású észlelésében, osztályozásában, megosztásában és az azokra való reagálásban. A keretrendszer áthidalja a kompatibilitási problémákat a szövetséges nemzetek számítógépes és parancsnoki rendszerei között, lehetővé téve a valós idejű adatok áramlását az elöl telepített szenzoroktól a vezérkarig.

Tanulás Ukrajnától

Ukrajna már úttörő szerepet játszik az AI integrálásában a katonai műveletekbe. A harctéren jelentős előrelépést tett az AI használatában olyan funkciók támogatására, mint a döntéshozatal, a drónnavigáció, a célraszállás és a precíziós csapások — mondta Andrii Hrytseniuk, a Brave1 ukrán állami innovációs platform vezérigazgatója. Hrytseniuk szerint tavasszal több mint 200 helyi vállalat fejlesztett AI-alapú komponenseket drónokhoz, rakétákhoz, radarokhoz és más rendszerekhez. A cégek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a gépek ne irányítsanak drónokat a kezdetektől a végéig.

A népszerű Sting elfogó drón gyártója, a Wild Hornets is megerősítette, hogy az AI-t fokozatosan integrálják a repülési műveletek szinte minden szakaszába — célfelderítés, azonosítás és később célraszállás. A cég szóvivője szerint az ember továbbra is meghozza a végső döntést a csapásokról. Mivel Oroszország folyamatosan változtatja taktikáját, az elfogó drónok kezelőinek lépést kell tartaniuk ezekkel a változásokkal és meg kell tenniük a szükséges kiigazításokat — mondta a szóvivő.

Az ukrajnai harctéren egyre gyakoribbá váló autonóm rendszerek mellett a parancsnokok is hangsúlyozzák, hogy az embereknek továbbra is „in the loop” kell maradniuk. Grek, a 21. „Kraken” drónhadosztály robotjait felügyelő századparancsnok szerint a cél az, hogy „az emberek azokra a feladatokra koncentrálhassanak, ahol az emberi ítélőképességnek van a legnagyobb értéke”.

Az amerikai tisztek kiemelték, hogy a NATO az ukrajnai harctéri tapasztalatokat használja fel egy esetleges jövőbeli konfrontáció katonai tervezésének megalapozásához. „Nem másoljuk Ukrajnát” — mondta Capt. Ronan Sefton. „Tanulunk Ukrajnától.”