Kína blokkolja a ChatGPT-t, de tiltakozik az USA Deepseek-tilalma ellen
Az USA belbiztonsági minisztériuma megtiltotta a szövetségi ügynökségeknek a kínai Deepseek AI-termékek használatát, hogy megakadályozzák az érzékeny adatok Pekingbe áramlását. Kína ezt diszkriminációnak nevezte, és ellenlépéseket ígért, miközben saját piacán szigorúan blokkolja a nyugati AI-szolgáltatásokat.
Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériuma (DHS) arra utasította a polgári szövetségi ügynökségeket, hogy távolítsanak el minden, a kínai Deepseek AI-cégtől származó terméket IT-rendszereikből. A tilalom kiterjed a Deepseek nyílt forráskódú modelljeire épülő szoftverekre is, és megtiltja a jövőbeni vásárlásokat. Washington szerint a lépés célja, hogy megakadályozzák az érzékeny adatok Pekingbe jutását — írja a The Decoder.
Kína élesen visszavágott: a Külügyminisztérium szerint az USA túlzottan kiterjeszti a nemzetbiztonság fogalmát, a Kereskedelmi Minisztérium pedig a tilalom feloldását követeli, és határozott ellenlépéseket ígért. Peking szerint az amerikai döntés diszkriminatív, és a nemzetbiztonsági aggályok ürügyén próbálja meg elnyomni a kínai technológiai vállalatokat.
Peking tiltakozása azonban ingatag lábakon áll, mivel Kína következetesebben zárja el magát a külföldi AI-szolgáltatásoktól. A ChatGPT, a Claude és a Gemini nem rendelkezik jóváhagyással az országban. A Cyberspace Administration 2023 óta köteles felülvizsgálni az AI-szolgáltatásokat, amelyeknek politikai iránymutatásoknak kell megfelelniük. Ez a szabály az egész piacra vonatkozik, nem csak a kormányzati szervekre. Az állami szerveket és vállalatokat arra ösztönzik, hogy fokozatosan cseréljék le a külföldi hardvereket és szoftvereket hazai alternatívákra — derül ki a jelentésekből.
A New York Times szerint Peking a múlt héten hasonló amerikai megközelítéshez hasonló export- és licencelési ellenőrzéseket is javasolt az AI-technológiákra. Kína felháborodása üresnek hangzik, de politikai jelzést küld.
Az amerikai aggodalmaknak konkrét alapjuk is van. Kína 2017-es Nemzeti Hírszerzési Törvénye kötelezi a vállalatokat és az állampolgárokat az ország hírszerző szolgálatainak támogatására. A kínai modellek emellett politikai elfogultsággal bírnak, kerülik bizonyos témákat, és kevésbé kritikus módon ismétlik az állami propagandát, mint nyugati társaik. Az FBI és más amerikai ügynökségek is ismételten vádolták már kínai cégeket az amerikai AI-modellek ipari méretű másolásával, amit Peking tagad.
A tiltakozás több célt is szolgál. Megmutatja a hazai vállalatoknak, hogy az állam mögöttük áll. Más országokkal szemben támogatja azt a narratívát, hogy az USA monopolizálni akarja az AI-ipart. Leginkább pedig megalapozza a későbbi megtorlást, amelyet Peking egyszerű válaszként keretezhet be. Végül mindkét fél a nemzetbiztonságra hivatkozik piacai és technológiája védelme érdekében. Az USA szigorú chip-exportellenőrzésein keresztül a biztonsági és gazdaságpolitikát is összekapcsolja. Kína felháborodása nem túl hiteles, de a mögötte lévő politikai jelzést komolyan kell venni.