AI-szabályozási tervvel lépett el a michigani szenátorjelölt

Abdul El-Sayed, a michigani szenátus Demokrata párti jelöltje egy ambiciózus, ám vitatott tervvel igyekszik gátat szabni a mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődésének. Az „AI Under Democracy” névre keresztelt javaslat közösségi tulajdont és szigorúbb szabályozást vezetne be a technológiai óriásoknál, válaszul az amerikaiak növekvő aggodalmaira. (The Guardian)

A nyári NBC News közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 70%-a inkább aggódik, mintsem lelkesedik az AI iránt, ami jelentős fordulat a korábbi évekhez képest. Egy másik, a Quinnipiac által végzett felmérésben pedig az emberek 73%-a tart attól, hogy az AI emberi létünkre is veszélyt jelenthet. El-Sayed javaslata – amely az „AI Under Control” nevű kísérőtervét is magában foglalja – erre a félelemre reagál, és a politikai megosztottság közepette próbál egységet teremteni.

El-Sayed, aki maga is egészségügyi hátterű, a „mindenekelőtt ne árts” elvet ültetné át a technológiai szektorba. Javaslata felszólítja a nagy techcégeket, mint a Google, Microsoft, Meta és Amazon, hogy adják el részesedésüket olyan élvonalbeli AI-vállalkozásokban, mint az OpenAI (amelyben a Microsoftnak becslések szerint 27%-os részesedése van) és az Anthropic (amelyben a Google 14%-os tulajdonrésszel bír).

A terv szerint a technológiai óriásoknak meghatározott átmeneti időn belül meg kell válniuk ezekektől a befektetésektől, hogy csökkentsék az üzleti érdekek és a közbiztonság közötti feszültséget.

A javaslat emellett az adatközpontok szabályozását is célba veszi: lassítaná a fejlesztések ütemét, elősegítené a helyi munkahelyteremtést, befagyasztaná a lakossági rezsiköltségeket, és kezelné a zajjal és szennyezéssel járó környezeti és egészségügyi problémákat. Különösen a Michigan állambeli Ann Arbor közelében épülő, hatalmas OpenAI-Oracle adatközpontra hívta fel a figyelmet, amely ellen erős helyi ellenállás tapasztalható. Egy augusztusi felmérés szerint az amerikaiaknak mindössze egykilencede támogatná egy adatközpont építését a saját közösségében.

A terv legvitatottabb, de El-Sayed szerint elengedhetetlen része, hogy a befolyásos AI-cégek igazgatótanácsainak többségét (50% + 1 fő) közösségi kinevezettek vagy demokratikusan választott képviselők alkossák. Ez átláthatóbbá tenné a vállalatok működését, és lehetőséget adna az amerikaiaknak, hogy vétóval éljenek olyan döntésekkel szemben, mint az adatközpontok fejlesztése vagy biológiai fegyverek gyártása.

Bár ez a javaslat szocializmusként is értelmezhető, az amerikai közösségek régóta birtokolnak közüzemeket, és egy júniusi jelentés szerint az amerikai felnőttek 69%-a támogatja, hogy az AI-cégek részvényeinek 50%-a közösségi vagyonkezelő alapokhoz kerüljön.

El-Sayed szerint a politikusoknak, beleértve a kongresszusi tagokat is, akiknek munkáját 78%-ban elutasítják az amerikaiak, jobban oda kellene figyelniük az AI-fejlődés veszélyeire. A fiatal, tech-szellemű jelöltek, mint El-Sayed, aki a legerősebb AI-kiadások szüneteltetését, a szuperintelligencia betiltását és egy „AI kill switch” bevezetését is szorgalmazza, vezető szerepet játszhatnak a jövőben. Ezzel szemben Donald Trump és mások tagadják a kockázatokat, és az amerikai AI-dominanciát hangsúlyozzák.