A „Super Intelligence” elnevezés politikai lojalitástesztté válik

Donald Trump elnök szeptember végén írt alá egy végrehajtási rendeletet, amely arra kötelezi a kormányzati ügynökségeket, hogy az általuk eddig „mesterséges intelligenciának” (AI) nevezett technológiát „Super Intelligence”-nek (SI) kereszteljék át. Az SI elnevezés olyan alternatívákon, mint az „Extreme Intelligence” és a „Supreme Intelligence” győzött, amelyeket az elnök egy korábbi X-es szavazáson ajánlott fel. (MIT Technology Review)

Az átnevezés kormánypolitikai háttérje

A kormányzati átnevezések Trump elnökségének hagyományai közé tartoznak, céljuk az amerikai dominancia, új intézményi prioritások vagy egyszerűen az elnök nyomának megjelölése. Az SI bevezetése mögött az az indoklás áll, hogy a mai AI-rendszerek „felerősítik az emberi leleményességet”, nem csupán „utánozzák” az intelligenciát. Az átnevezés azonban politikai lojalitástesztté válhat: az új kifejezést használók a kormányzat iránti hűséget demonstrálják, míg a többiek támadások célpontjává válhatnak.

Gyakorlati alkalmazás és techcégek reakciója

Az SI elnevezés egyre gyakrabban jelenik meg kormányzati felhívásokban, például az Immigration and Customs Enforcement (ICE) egyik új kérésében, amely „SI-alapú” megfigyelőrendszerek fejlesztését célozza a létesítményeikben. A legtöbb kormányzati honlapon csendben lecserélték az új kifejezést, bár a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) figyelmeztető bannert helyezett ki az átmeneti időszakra. Voltak fennakadások: a Pentagon új kezdeményezése, a Project Meridian még a régi terminológiát használta, az FTC sajtóközleményében pedig „superintelligence”-ként szerepelt az új kifejezés.

Az elnöki rendelet nem vonatkozik a már kiadott szabályzatokra és dokumentumokra, így az „AI” kifejezés valószínűleg továbbra is használatban marad számos hivatal és program esetében, mint például a Pentagon Chief Digital and Artificial Intelligence Office-a. A kormányzati alkalmazottak számára az SI kifejezés beépítése a mindennapi kommunikációba még időt vesz igénybe; egyesek még mindig az „AI”-t használják, még a védelmi miniszter, Pete Hegseth is.

Trump célja nem csupán a kormányzati szókincs megváltoztatása, hanem a közbeszéd befolyásolása is. Az elnök a közelmúltban a Wall Street Journalt kritizálta, amiért az nem használja az „Super Intelligence” kifejezést, és utalt arra, hogy a jövőben betilthatják az „artificial intelligence” kifejezést a kormányzati dokumentumokban. Más médiumok, mint a Newsmax, sem használják következetesen az új elnevezést.

A nagy techcégek reakciója vegyes. Bár az elnök aláírta a „White House Accord on Super Intelligence”-t, amelyet olyan vezetők is aláírtak, mint Sundar Pichai (Google), Dario Amodei (Anthropic), Mark Zuckerberg (Meta), Greg Brockman (OpenAI), Elon Musk (xAI) és Jensen Huang (Nvidia), a kifejezés nem terjedt el széles körben. Csak Zuckerberg és Musk használta következetesen, de a Meta már korábban is használta a „superintelligence” kifejezést. Musk cégei tűnnek a legaktívabbnak az SI használatában, még a SpaceXAI átnevezését is tervezik SpaceXSI-re.

Az átnevezési projekt költségeket és időt emészt fel, ami aggodalomra ad okot. A Salesforce vezérigazgatója, Marc Benioff dönthet úgy, hogy cégét SIForce-ra nevezi át, de a kormányzati alkalmazottaknak most útmutatókat kell írniuk az átállás navigálásához.

Az elnöki rendelet értelmében a szövetségi ügynökségek vezetőinek új jogi definíciót kell kidolgozniuk a „Super Intelligence”-re az elnök számára. A legfőbb aggodalom nem a pénzügyi vagy időbeli veszteség, hanem az, hogy az SI kifejezés lojalitástesztté válása megosztja a nemzeti párbeszédet a technológiáról, amelyről az amerikaiak kétharmada hetente többször is interakcióba lép.