1,5 milliárd dollárt fizet az Anthropic, de legális az AI-képzés
A bíró szerint a cég illegális online árnyékkönyvtárakból csempészett ki műveket, nem pedig magát a képzési folyamatot tiltotta meg.
Cathy Gellis, az IP & Technology ügyvédje szerint a döntés előnyösebb az AI-cégeknek, mivel a szerzői jog a másoláson alapul, nem pedig a művek felhasználásán vagy olvasásán. A bíró úgy hasonlította az AI-modellek szövegfogyasztását egy író irodalomtanulmányozásához, hogy azzal a célja nem a művek lemásolása vagy pótlása, hanem valami újdonság létrehozása. (TechCrunch)
A jogi keretek bizonytalansága
Az 1976 óta frissítetlen szerzői jogi törvények miatt a bíráknak nehéz dolguk van az AI-ipar jövőjét formáló kérdések megválaszolásában. Jason Henderson, a JWL International vezető ügyvédje szerint a törvények nem tartanak lépést a technológia fejlődésével, ami bizonytalanságot szül.
A döntések gyakran a „tisztességes felhasználás” elvén alapulnak, ami azt vizsgálja, hogy a szerzői joggal védett művek felhasználása „transformatív” jellegű-e. A bíróságok figyelembe veszik a felhasználás célját és természetét, az igénybe vett mennyiséget, valamint a piacra gyakorolt hatást. Ha a cél a versenytársak közvetlen legyőzése, a bíróságok általában elutasítják az ilyen felhasználást.
Példák a bírósági gyakorlatból
Henderson példaként említette a Thomson Reuters és a Ross Intelligence esetét, ahol utóbbi cég a Reuters tartalmát másolta egy versenytárs AI-alapú jogi platform létrehozásához. Ebben az esetben a bíróság nem találta tisztességes felhasználásnak a másolást.
Bár a szerzők azzal érvelhetnek, hogy a chatbotok versenyeznek velük új, szintetikus könyvek generálásával, ez az érv eddig nem nyert bírósági támogatást. Gellis szerint a szerzői joggal kapcsolatos vitákban fontos különbséget tenni az AI-képzés és az AI által generált tartalom jogi megítélése között. A bíróságok következetlensége miatt az AI-cégeknek érdemes figyelembe venniük a jelenlegi döntéseket, miközben a jogi megoldások még kialakulóban vannak.