Jogi felelősségre vonást javasol az AI és a klíma kockázatai miatt Robert Reich
A volt amerikai munkaügyi miniszter az 1998-es, mai értéken 423 milliárd dolláros dohányperekre hivatkozik, amikor az AI és a klímakockázatok miatti felelősségre vonást javasolja.

Robert Reich, a volt amerikai munkaügyi miniszter szerint a jogi felelősség alapvető eszköz lehet az AI és a klímaválság által jelentett egzisztenciális kockázatok csökkentésére. A dohány-, olaj- és gyógyszeripari cégekkel szembeni múltbéli perek példát mutatnak arra, hogyan lehet a vállalatokat felelősségre vonni károkozás esetén — írja a Guardian US. (The Guardian)
A klímaválság már most árvizeket, erdőtüzeket, aszályokat és hőhullámokat okoz, míg az AI-ügynökök képesek szuperbiztos környezeteket is feltörni, és veszélyes károkat okozni kritikus infrastruktúrában. Reich szerint az AI-befektetők és biztosítók nem fogják figyelmen kívül hagyni a potenciális felelősségi kockázatokat, amelyek akár több tízmilliárd dollárra is rúghatnak.
A Legfelsőbb Bíróság előtt lévő Suncor v Boulder ügy, amelyben több coloradói település perli az olajcégeket a klímakatasztrófák költségeinek megtérítésére, párhuzamokat mutat a dohány- és ópiumválság pereivel. A dohánycégek 1998-as, mai értéken 423 milliárd dolláros megállapodása, a BP 20 milliárd dolláros olajfolt-kártalanítása, vagy a Purdue Pharma 7,4 milliárd dolláros ópiumválság-lezárása mind arra utalnak, hogy a jogi felelősség komoly ösztönző lehet — közölte a Guardian US.
Reich szerint az AI-cégek is hasonló felelősségre vonással nézhetnek szembe, ha ügynökeik veszélyes anyagokat engednek szabadon, vagy lerombolják a vízellátást, az elektromos hálózatot, a közlekedést vagy az egészségügyi infrastruktúrát. A becslések szerint a kártérítések elérhetik a több száz milliárd dollárt, ami jelentős mértékben befolyásolhatja az AI-cégek értékét, hacsak nem tesznek drasztikus lépéseket a közbiztonság érdekében.
Várhatóan politikai nyomás is éri majd az AI-ipart a felelősség korlátozására törvényi úton, esetleg iparági alapokon nyugvó „bizalmi alapok” létrehozásával. Ugyanakkor a gyógyszeripari cégekhez hasonlóan az AI-cégek is kereshetnek majd olyan kormányzati szabályozásokat, amelyek részleges védelmet nyújtanak nekik a hatalmas felelősséggel szemben. A biztosítók és a nagy befektetők már most követelik a kockázatok hatékonyabb ellenőrzését, ami arra utal, hogy a jogi felelősség kulcsszerepet fog játszani az AI-ipar jövőjének alakításában.
A klímaválság és az AI is egzisztenciális kockázatot jelent az emberiségre. Bár a felelősségi jog nem tökéletes megoldás, fontos első lépés lehet a veszélyek csökkentésében. A Legfelsőbb Bíróságon zajló klíma-felelősségi per, valamint a bírák szimpátiája arra utal, hogy a jogi felelősség jelentős ösztönzőként hathat mind a fosszilis üzemanyag-, mind az AI-óriásokra — állítja Robert Reich, a Guardian US publicistája.