AI-adatközpontok növekvő vízfogyasztása és energiaigénye aggasztja a szakértőket
Az AI-adatközpontok 2030-ra Japán energiafogyasztását, valamint Szubszaharai Afrika vízellátását érhetik el, miközben a GPU-k cseréje Dánia, Norvégia vagy Ausztria e-hulladék-szintjét is megközelítheti.
A globális AI-számítási kapacitás évente 3,3-szorosára nőtt 2022 óta, ami a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2030-ra a globális villamosenergia-igény 3%-át, ebből pedig az AI a felét, mintegy 1,5%-át fogja használni. (Transformer)
Energiaigény és hálózati kapacitás
Alex de Vries-Gao, a VU Amsterdam Környezettudományi Intézetének kutatója szerint a „nagyobb jobb” elve ösztönzi az erőforrások pazarlását. Bár a jelenlegi adatközpontok globális szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,5%, a technológia fejlődésével és a nagy nyelvi modellek (LLM) méretének növekedésével ez az arány jelentősen emelkedhet.
A gyors ütemű építkezés tovább súlyosbítja a helyzetet. Virginia államban, a világ legnagyobb adatközpontpiacán, hét év várakozási idő van az új hálózati csatlakozásokra. Ez arra ösztönzi az adatközpont-fejlesztőket, hogy gyakran szén-dioxid-intenzívebb, például helyszíni gázturbinákra alapozott megoldásokat válasszanak, ami növeli a helyi légszennyezést is.
Környezeti hatások és jogi következmények
A GPU-k energiahatékonyságának javulása ellenére a Jevons-paradoxon miatt az összhatás nem csökken. A hatékonyabb chipek nagyobb modellek képzését teszik lehetővé, ami olcsóbbá teszi a használatukat, így összességében nő a teljes környezeti hatás. Sasha Luccioni, a Sustainable AI Group társalapítója szerint a teljes kép a makrotendencia: az AI mindenütt, mindenkor jelen van.
A helyi szinten jelentkező problémák, mint a vízfogyasztás és az energiafelhasználás, már politikai kérdéseket is felvetnek. Több amerikai államban moratóriumokat vezettek be az adatközpont-építésekre, és New Yorkban már törvénybe is foglalták ezt. Az xAI Mississippi állambeli erőműve ellen például az NAACP indított pert, amely szerint az évi több ezer tonna nitrogén-oxidot bocsáthat ki.
A kutatók becslései szerint 2030-ra az Egyesült Államokban az adatközpontokból származó szennyezés évente 1300 további halálesetet okozhat, és mintegy 20,9 milliárd dollár közegészségügyi költséget jelenthet.