Kína AI-számítási kapacitása 2027-re megduplázódik, de 65%-ban amerikai chipekre támaszkodik
Az Institute for Progress becslése szerint Kína elérhető AI-számítási kapacitása 2027-re 4,6 millióról 8,8 millió H100-ekvivalensre nő, miközben a távoli felhőhálózati hozzáférés 1 millióról 2,8 millió egységre duzzad.

Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos számítási kapacitása jövőre megduplázódik, ám ennek mintegy 65 százaléka amerikai tervezésű chipekre támaszkodik – derül ki az Institute for Progress (IFP) washingtoni kutatóintézet friss jelentéséből. Ez rávilágít az ország folyamatos függőségére a külföldi hardvertől. (South China Morning Post)
A kínai entitások számára elérhető teljes számítási kapacitás 2027-re várhatóan 4,6 millióról 8,8 millió „H100-ekvivalensre” bővül. Ezt a mérőszámot az Nvidia adatközponti grafikus processzoraihoz viszonyítják. Az IFP becslései a hazai gyártású chipeket, a legálisan importált processzorokat, a csempészett egységeket és a távoli, tengerentúli felhőhálózatokon keresztül elért számítási kapacitást is figyelembe veszik.
A jelentés szerint a távoli hozzáférés önmagában 2027 végére várhatóan 2,8 millió H100-ekvivalensre duzzad, ami jelentős növekedés a jelenleg nagyjából 1 millió H100-ekvivalenshez képest. Ez a növekedés a csempészett és legálisan importált chipek mellett a tengerentúli felhőszolgáltatások fokozott igénybevételét is jelzi.
Bár az Egyesült Államok továbbra is körülbelül 16-szoros előnnyel rendelkezik a mesterséges intelligencia képzési számítási kapacitása terén Kínával szemben, a vezető kínai modellek mindössze 6,5 hónappal maradnak le amerikai társaiktól. Ez a viszonylag kis különbség arra utal, hogy Kína hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat, beleértve a csempészett és távolról elérhető számítási kapacitást is.
Az IFP kutatása arra is rámutat, hogy a kínai import szerverek értéke meghaladja a származási országok által deklarált értéket, ami arra utalhat, hogy bizonyos országok, mint például Szingapúr és Malajzia, a csempészett AI-chipek fontos útvonalai lehetnek.
A kínai AI-modellek amerikai riválisaikhoz viszonyított 6,5 hónapos lemaradása azt mutatja, hogy az ország gyorsan fejlődik az AI-kutatás és -fejlesztés területén, annak ellenére, hogy továbbra is jelentős mértékben függ amerikai technológiától.