Kifejező robotok hibái növelik a gyanakvást, csökkentik a bizalmat, agyi kutatás
Az emberi bizalom csökken, ha egy robot hibázik, különösen ha a kifejező — kimutatta egy új, 50 résztvevővel végzett tanulmány. Az oxitocinszint emelkedése és a prefrontális kéreg aktivitásának növekedése jelezte a bizalomvesztést.
A kísérletben a résztvevők a Pepper humanoid robottal beszélgettek és közös döntéseket hoztak. Néha a robot jó tanácsot adott, máskor hibázott, például félbeszakította a beszélgetőpartnert vagy logikátlan javaslatokat tett. A robot vagy animáltan, gesztusokkal, szemkontaktussal és bólogatással kommunikált, vagy mozdulatlan maradt. A kutatást a Drexel University, a United States Air Force Academy és a George Mason University végezte, és a Science Robotics folyóiratban publikálták. (Robohub)
Biologikus jelzők és bizalomvesztés
Az eredmények szerint, amikor a résztvevők egy kifejező robot hibájával találkoztak, oxitocinszintjük emelkedett. Bár az oxitocint gyakran „szerelmi hormonként” emlegetik, a kutatás azt mutatta, hogy ebben az esetben a gyanakvással, nem pedig a kötődéssel függött össze. Minél magasabb volt a résztvevő oxitocinszintje a robot hibái során, annál kevésbé bíztak a robotban és annál ritkábban fogadták el a tanácsait. A hibák akkor is károsították a bizalmat és csökkentették a robot befolyását, ha a nem volt kifejező.
Agyi aktivitás és társadalmi megítélés
A robot kifejezőképessége azonban befolyásolta az agyi aktivitást. A funkcionális közeli infravörös spektroszkópiát (fNIRS) használták, amely egy hordozható szenzor, és lehetővé teszi az agy oxigénszintjének mérését mozgás és beszéd közben. A dorsolaterális prefrontális kéreg és a mediális prefrontális kéreg aktivitását figyelték.
Az animált robot hibái esetén az agyi aktivitás nőtt ezekben a régiókban, és szorosabb együttműködés alakult ki közöttük. Ez a koordinált agyi munka jelezte az oxitocinszint emelkedését, ami a bizalom csökkenéséhez és a viselkedésre gyakorolt befolyás mérséklődéséhez vezetett.
Ezzel szemben ez a koordinált agyi aktivitás hiányzott azoknál a résztvevőknél, akik mozdulatlan robotokkal léptek interakcióba. A kutatók szerint a robotok kifejezőképessége átbillentheti a hibák megítélését a technikai meghibásodás kategóriájából a társadalmi sértés kategóriájába, ami az emberek közötti interakciókhoz hasonlóan működik.
A robotok otthonokban, kórházakban és munkahelyeken jelennek meg, ahol a bizalom kulcsfontosságú a használatuk szempontjából. A kutatás rávilágít, hogy a robotok dizájnjánál figyelembe kell venni a kifejezőképesség és a bizalom közötti komplex kapcsolatot. A jövőbeli kutatások során megvizsgálják, hogy ugyanez az oxitocin-függő éberség megjelenik-e nőknél, vegyes csoportoknál, más kultúrákban és más robotkialakításoknál is.