Az AI segíthet megérteni az állatok nyelvét?

A tudósok mesterséges intelligenciával elemzik az állathangokat, és mintázatokat keresnek abban, hogyan kommunikálnak egymással a különböző fajok. A technológia új lehetőségeket nyit, a fordítás azonban még távoli cél – írja az Euronews.

Az Earth Species Project nevű, az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit szervezet olyan AI-modelleket fejleszt, amelyek az állathangokat elemzik. A hosszú távú cél az, hogy megértsék, mit akarnak az állatok egymásnak mondani. Fejlesztésük, a NatureLM-audio, az állathangok felismerésére, osztályozására és nagy hangfelvétel-gyűjtemények elemzésére készült. A modell természetes nyelvű utasításokkal is használható, így a kutatóknak hónapok helyett percek alatt kell átnézniük a felvételeket.

Békahangok az ausztrál erdőkben

Egy ausztrál, FrogID nevű nemzeti természetvédelmi projekt felvételein végzett tesztben a modell 99%-os pontossággal különítette el a békahangokat a többi felvételtől, és 82%-os pontossággal azonosított kiválasztott békafajokat. A hangok felismerése azonban csak a feladat egyik fele. A kutatók azt is próbálják kideríteni, mit jelentenek ezek a hangok.

Az Earth Species Project több faj kutatásán dolgozik, köztük gyilkos bálnákon, varjakon és zebrapintyeken. A McGill Egyetemmel együttműködve készült a ZF-AIM nevű modell, amely zebrapintyek hangos kommunikációját vizsgálja. A modell madárszerű hangokat generál valós időben, így a kutatók megfigyelhetik, hogyan reagálnak a madarak az AI által keltett hangokra.

Ez a kísérlet azért érdekes, mert nem csupán a felvételeket elemzi, hanem azt is vizsgálja, hogyan viselkednek az állatok az AI-hangokra. Ebből azonban nem következik, hogy a technológia le tudja fordítani, mit mondanak a madarak, vagy hogy állatok és gépek között párbeszéd jött volna létre.

Delfinek és a közös szókincs kérdése

Tengeri emlősöknél is hasonló megközelítést alkalmaznak. A Google DeepMind DolphinGemma nevű modellje a Wild Dolphin Project évtizedes felvételein tanult atlanti foltos delfinek hangjain. A modell hangsorozatokban keresi az ismétlődő mintázatokat, és megbecsüli, mely hangok követhetik egymást. A kutatók szerint a technológia idővel segíthet közös szókincset kialakítani emberek és delfinek között, a modell azonban jelenleg arra szolgál, hogy megértse az állatok kommunikációját, nem arra, hogy hangjaikat emberi nyelvre fordítsa.

A spermiumbálnák kommunikációját a Project CETI nemzetközi kezdeményezés kutatja, amely AI-t, robotikát, nyelvészetet és víz alatti hangrögzítést használ. A projekt a kodáknak nevezett kattanássorozatokra összpontosít. Azt vizsgálják, hogy ezek a sorozatok összetett szerkezetet hordoznak-e, és árulkodnak-e arról, hogyan cserélnek információt az állatok.

Egy nemrég a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány több mint 8700 spermiumbálna-kodát elemzett, és a ritmus, a tempó, valamint a kattanások időzítésének és elrendezésének több jellemzőjét azonosította. Az eredmények szerint a spermiumbálnák kommunikációja összetettebb, mint eddig gondolták.

A hangmintázatok azonosítása azonban nem jelenti azt, hogy a tudósok értik is, mit közölnek az állatok. A kutatóknak még meg kell állapítaniuk, hogy az egyes hangoknak van-e konkrét jelentésük. Az Euronews szerint ez a következő nagy kihívás, a fordítás megvalósulásának ideje pedig egyelőre nem ismert.