AI újraalkotja a veszélyeztetett agarwood illatát, 130 millió dolláros finanszírozással
Az Osmo nevű startup 130 millió dolláros finanszírozást kapott, hogy AI-val utánozza az agarwood illatát, de a konzervációs szakértők szkeptikusak a technológia környezeti hatásait illetően.

Az Osmo, egy Google Brain spin-off, 130 millió dollárt gyűjtött össze, hogy mesterséges intelligenciával reprodukálja a ritka és veszélyeztetett növények, például az agarwood (oudh) illatát. A cél, hogy csökkentsék a vadon termő növényekre nehezedő nyomást, amelyeket gyakran illegálisan vágnak ki értékes gyantájukért. (The Guardian)
Az AI illatának előrejelzése
Az Osmo módszere egy ujjnyi méretű kéregdarabból indul ki. Egy spektrométer elemzi a mintát, majd az AI rekonstruálja a kémiai képletet, és végül laboratóriumban állítják elő az illatot. A céget több mint 5 millió emberi szagválaszra tanították, így képes előre jelezni, hogyan fognak viselkedni az új molekulák a szaglás során. Alex Wiltschko, az Osmo alapítója szerint a technológia nem elsősorban a természetvédelemre fókuszál, de a ritka növények illatának újraalkotása mind a környezetnek, mind a márkáknak nagy nyereséget jelentene.
Bioteknológiával a fenntarthatóságért
A BioHarvest Sciences hasonló megközelítést alkalmaz, de biotechnológiai úton. Stabil sejtkultúrát hoztak létre egy délkelet-ázsiai, veszélyeztetett illatnövényből, amely lehetővé teszi a vegyületek előállítását anélkül, hogy magát a növényt kellene termeszteni vagy betakarítani. A cég 20 tonna illatkompozíció előállítására számít, korlátozott termelés pedig már jövőre megkezdődhet. Zaki Rakib, a BioHarvest vezérigazgatója szerint a technológia segíthet áthidalni a biológiai kínálat és a korlátlan emberi kereslet közötti szakadékot.
Konzervációs aggályok
Azonban nem mindenki osztja ezt a lelkesedést. Mandy Aftel, a természetes parfümök úttörője szerint a szintetikus illatok előállítása „zöldre festés”, és nem menti meg a vadon élő növényeket.
Rhian Smith, a Kew Királyi Botanikus Kert munkatársa is hasonlóan vélekedik, kiemelve, hogy a vadon származó anyagok továbbra is nagy értéket képviselnek, és a szintetikus alternatívák nem szüntetik meg teljesen a nyomást a vadon élő fajokon. Christina Agapakis, aki megőrzött virágokból rekonstruál illatvegyületeket, hozzátette, hogy az illat nem csupán képlet vagy adathalmaz, hanem egy komplex ökológiai rendszer része.