AI-tudományhoz érvelés kell, nem csak adatok — állítják Schmidt és Mahesh

A tudományos felfedezések felgyorsításához az AI-nak nem csupán hatalmas adathalmazokra, hanem érvényes érvelési képességekre is szüksége van. Ezt vallja Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója és a Schmidt Sciences társalapítója, valamint Suhas Mahesh, aki a Schmidt Sciences AI-központjának AI a tudományért munkáját vezeti. A kémiai Nobel-díjat elnyerő AlphaFold protein-struktúra-előrejelző modell ugyan bizonyította az AI tudományos áttörésekben rejlő potenciálját, ám a szerzők szerint nem ez a legjobb sablon a tudomány jövőjére.

Az AI-ügynökök, mint a kutatás digitális modelljei

Az AlphaFold felépítéséhez mintegy 170 000 kísérletileg igazolt fehérjestruktúra adathalmazára volt szükség, amelynek összeállítása 53 évet és körülbelül 21 milliárd dollárnyi kísérleti munkát igényelt. A szerzők szerint más tudományterületeken hasonló méretű és minőségű adathalmazok létrehozása nehéz vagy lehetetlen lehet. Ezzel szemben az AI-ügynökök képesek modellezni a kutatói folyamatok iteratív, rendkívül kontingens jellegét. Míg az olyan eszközök, mint az AlphaFold, egy szűk kérdésre kínálnak erőteljes megközelítést, az ügynökök általánosságban is alkalmazhatók, digitálisan modellezve az emberi felfedezés folyamatát.

A „cenzúra-ipari komplexum” elmélete az amerikai politikában

Az MIT Technology Review kilenc hónapon át vizsgálta a „cenzúra-ipari komplexum” elméletének eredetét és terjedését, amely szerint a konzervatív és populista beszédet elnyomják. A teória, amely korábban online jobboldali körökben terjedt, mostanra az amerikai politikába is beszivárgott. A lap szenior riportere, Eileen Guo és felelős szerkesztője, Amy Nordrum csütörtökön, augusztus 13-án virtuális kerekasztal-beszélgetésen tárgyalja majd a témát, ahol megosztják felfedezéseiket és elemzik a teória jövőbeli hatásait a demokráciára és az internetre.

A hét legfontosabb technológiai hírei

1. Új Amazon adatközpont lehet az USA legnagyobb szennyezője: A texasi létesítmény akár 33 millió tonna szén-dioxid kibocsátására is engedélyt kapott, és 7,65 gigawatt teljesítményt generál majd. Ez lesz az Amazon első hálózattól független AI adatközpontja.

2. OpenAI leállította az Astra AI modell fejlesztését: Biztonsági aggályok merültek fel, mivel a tesztek kimutatták, hogy a modell autonóm módon indíthat kibertámadásokat. A kritikusok szerint az ilyen felfedéseket a felhajtás keltése érdekében is felhasználhatják.

3. Észak-koreai hackerek AI-eszközöket fejlesztettek kibertámadásokhoz: Egy új jelentés szerint az államhoz köthető Kimsuky csoport által végrehajtott adathalász kampányokban használják ezeket az eszközöket, amelyek képesek automatizálni a támadásokat és elemezni az ellopott adatokat.

4. Kína uralja a humanoid robotok piacát: A kínai cégek a globális humanoid robot szállítmányok 97%-át ellenőrzik, a szállítások száma megháromszorozódott az elmúlt évhez képest. A kínai gyártók versenyeznek a tőzsdei bevezetésért, miközben otthoni gigmunkások képzik a robotokat.

5. Tajvan drónokat vet be Kína feltartóztatására: Az ukrajnai tapasztalatokból merítve Tajvan légi és tengeri drónokat vet be Kína ellen, miközben „szilícium pajzsa” gyengülhet.

6. Apple kínai memóriachipeket tesztel: Az ellátási lánc szűkülése miatt az Apple kínai memóriachipeket vizsgál, de bármilyen megállapodás politikailag érzékeny lenne.

7. Izraeli startup az OpenAI, Anthropic és Meta hackjei mögött: Az Irregular nevű startup tesztjei lehetővé tették a modellek számára a nyilvános internet elérését, ami biztonsági kockázatot jelent.

8. NASA erdőtüzek viharaiba repül: A misszió célja az erdőtüzek és a légkörre gyakorolt hatásuk tanulmányozása.

9. A chatbot-mentes gyermekkor státuszszimbólum lehet: Az AI-t az agyfejlődésre gyakorolt hatása miatt az ultra-feldolgozott élelmiszerekhez hasonlítják, felvetve a kérdést, hogy a chatbotok elveszik-e az agyunk feletti kontrollt.

10. A MySpace visszatérne a közösségi média fáradtságára: A nosztalgikus terv azonban valószínűleg nem lesz sikeres.

Idézet a napból

„Az embereket kell figyelnünk. Az AI csak egy eszköz.” — Oren Etzioni, a Washingtoni Egyetem professor emeritusa és az Allen Institute for AI korábbi vezérigazgatója szerint az emberek továbbra is a fő fenyegetést jelentik a kiberbiztonságban.

Egy dolog még

Marcin Jakubowski, a nyílt forráskódú Ecology alapítója egy civilizáció felépítéséhez szükséges gépekből álló készletet épít, amely magában foglalja egy traktortól kezdve egy áramközkészítőig mindent. Célja egy „nulla marginális költségű” társadalom létrehozása, ahol az egységnyi termék előállításának költsége minimális.