AI tervezett vírusok pusztítanak baktériumokat a laborban – 16 új, működőképes vírust hoztak létre
A Stanford Egyetem és az Arc Intézet kutatói által fejlesztett Evo modell 700 ezer jelöltből szűrte ki a sikeres genomokat, amelyeket a Science folyóiratban publikáltak. A felfedezés mellett a biztonsági szabályozások hiányosságait is felvázoló tanulmány aggályokat vet fel.
Az Evo nevű mesterséges intelligencia modell teljes vírusgenomokat tervezett a semmiből, majd 16 működőképes vírust hoztak létre a laborban, amelyek nem léteznek a természetben. A korábban előnyomtatott formában elérhető kutatást a Science folyóiratban tették közzé, új részleteket hozva a sikerről. (The Decoder)
A Stanford Egyetem és az Arc Intézet kutatói által fejlesztett Evo modell 700 ezer lehetséges genomot javasolt. A csapat a legígéretesebb jelöltekből 285 DNS-szekvenciát kémiailag szintetizált, majd baktériumokba helyezte őket. Tizenhat esetben a vírusok képesek voltak megismétlődni és elpusztítani a gazdaszervezetet. A korábbi előnyomtatott cikk még 302 szintetizált genomot említett.
Az Evo modell képzése során először mintegy kilenc trillió nukleotidból tanult, amelyeket különböző állatok, növények, mikrobák és vírusok millióiból gyűjtöttek. Ezt követően egy második, speciális képzési körben a Phi X-174 fág 11 génjét és hozzávetőleg 15 000 rokon genomját használta. A létrejött vírusok legalább olyan robusztusaknak bizonyultak, mint a természetesek, sőt, némelyik gyorsabban is szaporodott, mint a Phi X-174.
Biztonsági rés a szabályozásban
A kutatás rávilágított egy jelentős hiányosságra a bioszabályozásban. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) nemrégiben közzétett egy szabályzatot a magas kockázatú élettudományi kutatásokra, amely tiltja a kórokozókat veszélyesebbé tevő kísérleteket. Azonban a pusztán számítógépes tervezés, vagyis a vírus DNS-ének számítógépes megtervezése, nem tartozik ebbe a kategóriába, hacsak nem „aggodalomra okot adó entitást” érint. Ez a besorolás azonban nem egyértelmű az AI által tervezett, korábban nem létezett vírusok esetében.
A kutatók saját óvintézkedéseket is tettek: a képzés során Evo nem kapott adatokat emberi kórokozókról, így nem tud ilyen genomokat generálni. Azonban szakértők, mint Moritz Hanke, aggályukat fejezték ki a potenciális visszaélésekkel kapcsolatban, például egy influenzagenom módosításával, hogy fertőzőbbé vagy halálosabbá tegyék.
Potenciális alkalmazások és aggályok
A technológia nagy potenciállal bír az orvostudomány és a biotechnológia területén, például a többszörösen multirezisztens baktériumok elleni fágterápiában vagy a génterápiában. Ugyanakkor a kockázatok is jelentősek. Jef Boeke, biológus szerint a módszer skálázása élő sejtekre rendkívül összetett lenne, míg mások, mint J. Craig Venter, a módszert csupán a „próba-szerencse kísérletek gyorsabb változatának” tartják.
A Stanford Egyetem és az Arc Intézet közös kutatási eredményeit a Science folyóirat tette közzé.