AI-érzékeny pozíciókban 19%-kal kevesebb a fiatal munkavállaló, Stanford-kutatás
A 22–25 évesek foglalkoztatása az AI-érzékeny állásokban 19%-kal marad el a kevésbé érintett területeken dolgozó társaiktól, ami tavaly még csak 13% volt — derül ki a Stanford friss kutatásából.
Az AI-forradalom elsősorban a belépő szintű állásokat érinti érzékenyen, különösen a fiatal munkavállalók körében. A Stanford Egyetem kutatói frissített adatok alapján kimutatták, hogy az AI-érzékeny pozíciókban dolgozó 22–25 évesek foglalkoztatása 19%-kal marad el a kevésbé érintett területeken dolgozó társaiktól. Ez az arány tavaly még csak 13% volt, ami azt jelzi, hogy a tendencia nem csupán tartós, hanem erősödik. A jelenség főként az új belépők számának csökkenésében mutatkozik meg, nem pedig a munkavállalók elbocsátásában vagy a bérek csökkenésében. (Ars Technica)
A kutatók az ADP nagyszámú, anonimizált béradatait elemezték, és az egyes foglalkozásokat az AI-diszrupció szempontjából értékelték. Ehhez felhasználták egy korábbi kutatás által kidolgozott potenciális munkaerőpiaci hatásmérőt, valamint az Anthropic Economic Indexet, amely a Claude modell mindennapi használatát vizsgálja a munkahelyeken. Google is hasonló jelentést adott ki a Gemini használatáról.
Gazdaságszinten vizsgálva a kutatók nem találtak jelentős különbséget a foglalkoztatásban a leginkább és legkevésbé AI-érintettnek ítélt munkák között. Azonban a 22–25 éves korosztályt külön vizsgálva kiderült, hogy 2022 óta az AI-érintett állások felső 40%-ában a fiatal munkavállalók foglalkoztatása mintegy 11%-kal csökkent. Ezzel szemben az AI hatását legkevésbé viselő állások 60%-ában ugyanezen fiatalok foglalkoztatása 10%-kal nőtt ugyanebben az időszakban.
A kutatás rávilágít, hogy az AI-hatás nem minden állás esetében egyforma. Az Anthropic megkülönbözteti az „automatív” (teljesen emberi feladatot helyettesítő) és „augmentatív” (emberi munkavállalókat segítő) AI-használatot. Az előbbi kategóriába tartozó foglalkozások, mint a „könyvelők és auditorok”, valamint a „recepciósok és információs ügyintézők”, mutatják a legrosszabb foglalkoztatási trendeket a fiatalok körében. Az „augmentatív” használat esetében a kép sokkal vegyesebb.
A kutatók azt is feltételezik, hogy a fiatal munkavállalók különösen érintettek lehetnek azokban az állásokban, amelyek nagymértékben „kódolt” tudást igényelnek — olyan formális, standardizált, dokumentált ismereteket, amelyeket oktatás, tankönyvek vagy írásbeli eljárások útján lehet tanítani.
Ez ellentétben áll azokkal az állásokkal, ahol az AI inkább a tapasztalt munkavállaló „tacicita” tudását egészíti ki, amelyet gyakorlat, mentorálás és ismételt tapasztalatok révén szereznek. Azok a foglalkozások, amelyek magasabb szintű formális oktatást igényelnek, lassabb belépő szintű foglalkoztatási növekedést mutatnak, míg a magasabb tacit tudást igénylő pozíciókban gyorsabb növekedés tapasztalható a karrier közepén és idősebb munkavállalóknál.
A kutatás vezetője, Erik Brynjolfsson szerint a jelenlegi trendek egy olyan közeljövőt vetítenek előre, ahol a már működő munkahelyek megmaradnak, de az új belépők számára egyre kevesebb lehetőség nyílik. „A mérésünk szerinti belépő szintű hatások valósak, tartósak és szélesednek” — figyelmeztetett Brynjolfsson. „Aggódom egy olyan munkaerőpiac miatt, amely megtartja az általános foglalkoztatási szintjét, miközben csendben bezárja a rámpát a karrierjüket kezdők előtt.”