Több tucat haláleset a virtuális határfalnál, az AI-tornyok hibái miatt haltak meg emberek

Az amerikai határőrizeti tornyok hibái miatt több mint 1050 ember halt meg a „virtuális fal” közelében, ebből 18 haláleset 2024-ben történt egyetlen szakaszon — derül ki az MIT Technology Review vizsgálatából. A tornyok mellett elhaladó emberek észrevétlenek maradtak, holttestüket hetekig vagy hónapokig nem találták meg. Ezek az esetek a virtuális fal rendszerhibáit tükrözik: meghibásodott tornyok, az embereket észre nem vevő algoritmusok, valamint az értesítésekre válaszolni nem képes ügynökök.

A lap újságírói egy éven át vizsgálták a határfelügyeleti technológia kudarcait. Különösen igaz ez a legújabb, az Anduril által épített tornyok környékén történt esetekre, amelyek jelentős szerződéseket nyernek el. Az Egyesült Államok 1 milliárd dollárt tervez költeni a virtuális fal méretének megháromszorozására 2034-ig.

Átfogó halálozási auditot követelnek

Az MIT Technology Review több mint 600 tornyot vizsgált meg, ami kevesebb, mint a kormány által becsült 800 működő torony. Az általuk feltárt több mint 1050 haláleset valószínűleg csak alulbecsült szám. Az US Customs and Border Protection (CBP) nem tesz közzé átfogó térképet a virtuális falról, ami korlátozza a nyilvános felügyeletet.

A halálozási adatok követésének javítása

A CBP-nek javítania kell a migránshalálozások és az eltűnt személyek adatainak nyomon követését. Jelenleg nincs olyan nemzeti ügynökség, amely összegyűjtené és közzétenné az összes migránshalálozásra vonatkozó adatot. A Border Safety Initiative Tracking System (BSITS) nevű belső rendszerük 2007 óta létezik, de csak 2021-ben vezettek be nemzeti szabályokat az adatok bevitelére. A Government Accountability Office (GAO) 2022-ben megállapította, hogy sok esetet továbbra sem rögzítenek, különösen azokat, amelyeket nem a határőrség fedezett fel.

A technológia hatékonyságának mérése

A GAO már 2014-ben javasolta, hogy a határőrség rögzítse, ha egy technológiai eszköz segít valakit illegálisan az országba lépni próbálót elfogni. A CBP beleegyezett, és elkezdte követelni az ügynököktől az ilyen információk megadását. 2017-ben azonban a GAO már pontatlannak és megbízhatatlannak találta az összegyűjtött adatokat. Az ügynökök évekkel később is nem prioritásként kezelik az információk gyűjtését. A CBP még 2021 augusztusában sem végzett elemzést a tornyok hatékonyságáról, annak ellenére, hogy 2022-ben befejeztek egyet, de az eredmények nem nyilvánosak.

A CBP-nek vizsgálnia kell az új haláleseteket, és meg kell állapítania, hogy azok felügyeleti technológia látókörén belül történtek-e. Ha igen, meg kell határoznia, miért nem vették észre az érintetteket korábban. Több ügynök és tisztviselő is jelezte, hogy nincs előírás arra, hogy ellenőrizzék, halt-e meg valaki felügyeleti infrastruktúra közelében, és nincs erre folyamat.

Ez azt jelenti, hogy potenciálisan értékes bizonyítékok maradnak parlagon. A CBP jelenleg nem rendelkezik olyan protokollal, amely kötelezővé tenné a virtuális fal mentén bekövetkezett halálesetek technológiai okainak feltárását, miközben az Anduril tornyainak körzetében történt 18 haláleset 2024-ben.