Izrael 12 ezer célpontot jelölt ki AI-val Gázában, az USA is beveti Iránban

Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben az első hónapban mintegy 12 000 célpontot azonosított mesterséges intelligencia (AI) segítségével, miközben az Egyesült Államok is bevetett AI-eszközöket egy iráni légicsapásban. Eközben az amerikai hatóságok, köztük a Belbiztonsági Minisztérium és a New York-i rendőrség (NYPD), tömeges megfigyelésre és bevándorlók ellenőrzésére használják a technológiát, gyakran Microsoft Azure-alapú rendszereken keresztül. (Guardian AI)

Katonai alkalmazás és polgári áldozatok

Az izraeli hadsereg AI-t használt a Gázában zajló konfliktusban, ahol egy hónap alatt 12 000 célpontot jelöltek ki, gyakran minimális emberi felügyelettel. Az iráni Minab városában az USA által végrehajtott, AI-t is magában foglaló légicsapásban 156 civil, köztük gyermekek haltak meg, ami feltehetően egy hibás adatokon alapuló célzási tévedés volt. Az Oscar-díjas izraeli újságíró, Yuval Abraham NAZA című filmje részletesen dokumentálja a katonák vallomásait.

Amerikai megfigyelési rendszerek és politikai ellenállás

Az Egyesült Államokban a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) AI-eszközöket, köztük a Microsoft Azure-t, használja a bevándorlók tömeges megfigyelésére, letartóztatására és kitoloncolására. Az NYPD a Microsofttal együttműködve hozta létre a Domain Awareness System nevű rendszert, amely mintegy 18 000 biztonsági kamerát köt össze a tömeges megfigyelés érdekében. Ezek a rendszerek gyakran algoritmusos torzítást mutatnak, ami latin-amerikai és fekete amerikaiak jogtalan letartóztatásához vezetett.

A technológiai óriások, mint az OpenAI, a Microsoft és a Google DeepMind alkalmazottai, valamint politikusok, köztük Bernie Sanders, sürgetik az AI katonai célú felhasználásának, autonóm fegyverrendszerek és tömeges megfigyelésének betiltását. A Bernie Sanders által is képviselt ellenállás a Domain Awareness System 18 000 kamerás hálózatának kiterjesztése ellen irányul.