Másfél óra alatt átírta Xiaomi TV-jének felületét egy indiai fejlesztő Claude Code-dal
A módosítás nem állt meg a kinézetnél: a rendszer a reklámokat is kiiktatta, és a szoftver a TV-n a gyártó által engedélyezett kereteken belül fut. A The Verge szerint hasonló átírások egyre több eszközön születnek, így a jelenség a gyártók és a felhasználók viszonyát is új helyzet elé állítja.

Nagy nyelvi modellek segítségével ma bárki átírhatja a gadgetjei szoftverét, nem kell hozzá programozói tudás. Ezt a jelenséget a The Verge David Pierce vezette rovatában vibe-hackingnek nevezi. A kiindulópont egyszerű: a felhasználók Claude Code vagy Codex segítségével, egyszerű promptokkal férnek hozzá a hardverükhöz.
Egy TV, amelyet egy délután alatt átírtak
Gathin T indiai fejlesztő egy Xiaomi TV-n, Android TV rendszeren kezdte. Az eszköz reklámokkal és zűrzavaros felülettel fogadta, a bemeneteket is nehéz volt váltani. Gathin azon gondolkodott, hogy ha Androidon másik kezdőképernyőt lehet telepíteni telefonra, akkor a TV-re is lehet. Claude Code-ot kérte meg, hogy segítsen; néhány jogosultság-módosítás és az USB-hibakeresési mód bekapcsolása után a chatbot az azonos Wi-Fi-hálózaton keresztül vezérelte a TV-t. Másfél óra múlva a reklámok eltűntek, a felület egyszerűbb lett, a PlayStation könnyebben elérhetővé vált.
Gathin a munkát X-en osztotta meg, az poszt gyorsan elterjedt. Ezután CleanYourTV néven eszközt indított más felhasználóknak, amellyel a saját televíziós felületüket lehet átalakítani. A projekt a GitHub egyik legnépszerűbb tárolójává vált, több ezer pull requestet és funkciójavaslatot kapott. Gathin szerint ez csak Android-alapú TV-knél működik ilyen könnyen; más operációs rendszereknél jailbreak vagy root szükséges, ezért ezeket a módszereket nem osztja meg ilyen szélesen.
Miért ilyen könnyű most?
Az Android szinte mindenhol jelen van: mosogatógépekben, digitális képkeretekben, luxusautókban. Ha egy eszköz nem Androidot futtat, általában akkor is van más bejárat. Ha van rejtett API, a nyelvi modell megtalálhatja; ha a firmware-fájl egy weboldalon elérhető, a modell kicsomagolhatja, átvizsgálhatja és újracsomagolhatja. Ezek a technikák nem újdonságok, a fejlesztők évek óta csinálják. Az új az, hogy a Claude Code a közelmúltban olyan fejlődést ért el, hogy nem-fejlesztők is elkezdték ugyanezt, és egyre többen fordították a képességet a saját hardverükre.
Kamerák, hangszerek, konzolok
A fényképészek a firmware-hackelés régi hagyományát viszik tovább. A Magic Lantern-típusú módosításokhoz hasonlóan most LLM-ekkel adnak új felvételi funkciókat régi gépeknek, nagyobb felbontást, új színprofilokat. A zenei szektorban az olcsó M-Vave FM-1 vezérlő lett népszerű célpont; a gyártó maga is nyílt forráskódú firmware-t adott ki, ami szokatlan lépés.
A játékosok konzolokra is új funkciókat építenek, egy fejlesztő például PlayStation 2 lemezeket futtatott PlayStation 5-ön. A játékipar válaszul a jogosulatlan visszafejtés ellen lép fel: Luke Dicken, a Take-Two korábbi mesterséges intelligencia-vezetője a Kotakunak azt mondta, az ipar valószínűleg agresszívebb DRM-megoldásokat és több streamelésen alapuló megoldást fog alkalmazni.
Kockázatok és alternatívák
A vibe-kódolt firmware telepítése messze kívül esik azon, amit a gyártó támogatni tud. Ritchie Roesch a Fuji X Weekly-ben úgy fogalmazott: nem az a kérdés, hogy egy kamera egyszer végleg használhatatlanná válik-e, hanem hogy mikor és hány darab, és hogy az a tulajdonos marad-e. A kevésbé kockázatos út a kifejezetten hackelhető hardver: az ESP32-modulok hálózati chipet, mikrofont és hangszórót csomagolnak egyetlen olcsó, Raspberry Pi-nál is sokoldalúbb egységbe. Ezekkel néhány dollárból és néhány prompttal készíthető például valós idejű tengerállapot-kijelző vagy családi bevásárlólista-eszköz.
Az elmúlt másfél óra alatt a Xiaomi TV-ből reklámmentes, egyszerűbb felületű készülék lett.